Elpusztíthatatlan növényekről lesz szó: olyanokról, amelyek törékeny termetére nézve nem is gondolnánk, hogy milyen szélsőséges körülményeket képesek elviselni.
Minden kertnek szüksége van néhány olyan növényre, amely képes elviselni bármilyen csapást, amellyel egy hobbikertész csak sújthatja őket. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy szánt szándékkal kíméletlenül bánnánk velük, de lássuk be: van, amikor egyszerűen nincs időnk vagy energiánk az öntözésre, léteznek a kertnek olyan szegletei, ahol a körülmények a legkevésbé sem nevezhetők ideálisnak, illetve vannak évek, amikor minden igyekezetünk ellenére az időjárás a bolondját járatja velünk. És garantáltan lesz még száz hasonló eset, amikor a kertünknek szembe kell néznie a különböző megpróbáltatásokkal. Éppen ezért következzen most néhány (szinte) elpusztíthatatlan növény!
1. Kúpvirág (Rudbeckia)
A kúpvirág (lásd a fenti képen) igen szívós növény. Alaposan belekapaszkodik a földbe és felvesz belőle mindent, amire szüksége van. Szinte hihetetlen, milyen hosszan képes virágaival díszíteni minimális gondoskodás és tápanyagellátás mellett. A kasvirághoz hasonlóan erős gyöktörzset fejleszt. Amíg tudjuk, érdemes ezeket ásóval pár évente nagyobb darabokra vágnunk.
2. Kasvirág (Echinacea)
Ha valaha is próbáltuk egy kasvirág rizómásodott gyöktörzsét felosztani, megtapasztalhattuk, hogy ez a növény legellenállóbb, legkeményebb része. A kasvirággal nagyszerűen megfékezhetjük az eróziót. A gyökerek erős szövevényt alkotnak és megkötik a földet, miközben táplálják az egész gyöktörzset. Ha tehát egy olyan rettenthetetlen növényt szeretnénk, amely fittyet hány a silány talajra és a tűző napfényre, kétségtelenül a kasvirág a győztes.
3. Sásliliom (Hemerocallis)
Még nem is olyan régen a sásliliom volt a kertészvilág dédelgetett kedvence. Minden évben újabb és újabb fajták százai mutatkoztak be. Mára sokan ráuntak, és szívesen lecserélnék egy újabb kedvencre. De mielőtt ásót emelnénk a sásliliomra, gondoljunk arra, vajon mitől is lett annyira népszerű? Ezt a strapabíró növényt semmi sem tudja kibillenteni az egyensúlyából. Persze, azért ott vannak a meztelencsigák vagy a tripsz, de összességében a sásliliom jól viseli a vízhiányt, a vízözönt, a gondoskodás teljes hiányát, egyszóval gyakorlatilag szinte minden viszontagságot túlél. Ha van tehát egy virágágyásunk a tűző napon, ahol semmilyen más növény nem érzi jól magát, jusson eszünkbe a sásliliom.
4. Árnyékliliom vagy árnyliliom (Hosta)
Egyes vidékeken szinte minden régi háznál találunk egy-egy sor árnyékliliomot valahol a telekhatár mentén. Még jóval azelőtt, hogy növénytermesztők felkapott kedvencévé vált volna, a háztulajdonosok vették jó hasznát, mivel az árnyékliliom emberi beavatkozás nélkül is hónapokon keresztül tökéletesen mutat. Nem csak hogy él és virul minden segítség nélkül, de úgy tűnik, szinte örökéletű.
5. Bazsarózsa (Paeonia)
A bazsarózsa nem csak hogy igénytelen növény, ha a szükséges gondoskodás mértékéről van szó, hanem egyenesen nehezményezi, ha túl sokat babrálunk körülötte. Akár évtizedekig is elél, még tőosztást sem igényel. Hajlamos ugyan botritiszre vagy szürkepenészre, ami tönkreteheti a levelét, ez azonban csak ritkán végzetes a számára. Évről évre rendíthetetlenül megújul és virágot hoz.
6. Varjúháj (Sedum)
Ha a magas varjúhájat nem legelnék szívesen egyes állatok, maga a tökéletes növény lenne. Pozsgásként nem igényli az extra öntözést. Vastag, lédús szára kora tavasszal a magasba szökik és az egész szezonban festői látványt nyújt. Mire eljön az ideje, hogy visszavágjuk, a tövénél már megfigyelhetjük az új hajtáskezdeményeket. Alig várja, hogy tavasszal újra előbújhasson.
7. Pálmaliliom (Yucca)
Bár vannak, akik lekicsinylően nyilatkoznak a pálmaliliomról vagy más néven jukkáról, messze nem kell attól tartanunk, hogy el fog tűnni a kertekből. Hegyes, szúrós leveleivel elriasztja a lehetséges támadóit, a földbe horgonyként mélyedő gyökerei pedig igen körülményessé teszik az átültetését (vagy ne adj isten, a kiirtását). A szárazságtűrő növények mintapéldánya. Ha az egyszínűt túl egyszerűnek találnánk, válasszunk többszínű, mintás levelű fajtát. Amilyen szívós, ugyanannyira mutatós, egyedi színfoltot alkot a kertben.
Ne felejtsük: a fenti növények elviselik ugyan a mostoha bánásmódot, de ez nem jelenti azt, hogy szívesen is veszik. Ha a kert növényt próbáló szegletébe ültetjük őket, fordítsunk rájuk kellő gondot és figyelmet, amikor csak tehetjük.
