Az őszi napok egyre rövidülnek, a természet lassan pihenni tér, de a régi idők emberének élete továbbra is a föld és az állatok ritmusához igazodott. október 10. a néphagyományban nem tartozik a legnagyobb jeles napok közé, mégis több érdekes megfigyelés és hiedelem fűződik hozzá.
A nyírfaág varázsa
A háziasszonyok ezen a napon nyírfaágat tettek a kotlós fészkébe, hogy ha kikelnek a csibék, el ne pusztuljanak. A nyírfát a néphit tisztító, védelmező erejű fának tartotta – elűzte a bajt és szerencsét hozott a házra. Úgy hitték, hogy a nyírfaág megóvja az aprójószágot a betegségektől és a „rossz szellemektől”, s ezzel biztosítja a gazdaság jólétét.
Időjóslások és természetfigyelés
A régiek ekkor is az időjárásból próbáltak következtetni a télre:
-
Ha október 10-én esik, karácsonykor is nedves, csapadékos idő várható.
-
Ha köd borítja a földet, az a következő év bőséges termését ígéri.
-
A madarak, különösen a fecskék viselkedése is árulkodó volt – ha még látták őket, enyhébb télre számítottak.
A természet és az ember harmóniája
Október 10. a paraszti világban a megfigyelés és a gondoskodás napja volt: a gazdák a földet, az asszonyok az állatokat óvták, mindenki a maga módján készült a télre. A nyírfaág a védelem, a termékenység és a remény szimbóluma lett – emlékeztetve arra, hogy a természet apró gesztusai mögött mindig ott rejlik az emberi hit és tapasztalat.
Érdekesség: A néphit szerint a nyírfa nemcsak az állatokat, hanem az embereket is védi: ha egy darabját a házba vitték, megóvta a családot a betegségektől és a bajtól.
