Hát ha lett termés, akkor minden további nélkül.(Feltételezve, hogy glifozát volt a gyomirtó. A napraforgót is ezzel permetezik le aratás előtt, és megesszük az étolajat.)

Nos a napokban olvastam ,hogy a Friends of Earth európai környezetvédelmi ernyőszervezete vizsgálatot inditott a glifozát gyomirtó használatával kapcsolatban. Ugyanis több ember vizeletében kimutatták a glifozátot akik nem is kerültek kapcsolatba a vegyszerrel. Kiderül.hogy a napraforgóolaj valamint szóják tartalmaznak nyomokban glifozát maradékot. sőt kenyérben és péksűteményekben is előfordult a sűtést is tulélve. Egyenlőre nem nyilatkoztak ,hogy a kisadagu glifozát milyen hormonális vagy egyébbhatást okoz a szervezetbe de nem kecsegtető a helyzet.

Ez egy jó hónapja ment a híradókban.Nagy valószínűséggel a hír lényege nem az, amit a bulvármédia előadott, hogy sok glifozát van az emberek szervezetében, hanem hogy ilyen kis mennyiséget is ki tud mutatni a mai fejlett technika.

Nos Én nem láttam azt a hiradót. Ha valakinek tanácsot adok akkor a tudományos forrásokra támaszkodva adom.Olvastam a Monsantó állásfoglalását glifozát ügyben -természetesen állitja, hogy semilyen káros hatása nincs emberi szervezetre. De Ők mint a legnagyobb szállító mást nem nyílatkozhat EZ AZ ÉRDEKE: De Sok tudományos vizsgálat mást mutat. Azt hogy a glifozátnak sem kis sem nagyobb mértékben nincs helye emberi és állati szervezetben.Azt hogy milyen károkat okoz a jövő majd bizonyitja.Ezektöl a véleményektöl eltéröen azonban ki ki saját felelösségére fogyaszthatja a glifozátot tartalmazó termékeket De arra senkinek nincs joga hogy elhalgassa. hogy termékében glifozát mégha csak nyomokban is található!

Ez nem egy olyan nagy titok vagy rejtegetett információ, hogy glifozátmaradék található az emberi szervezetben.Aki használt már életében ilyen gyomirtót, és vette magának a fáradságot, hogy elolvassa akár csak az adagolási táblázatot, akkor látta: ezt használják a napraforgó állományszárítására. Akkor meg ugye, nyilvánvaló, hogy a maradék bekerül az emberbe az étolajjal.Ugyanígy kimutatható az emberi szervezetben százféle növényvédőszer és élelmiszeradalék. Csak technika kérdése. Nem is ez a lényeg, hanem a mennyiség, hogy megközelíti-e az egészségre veszélyes értéket. Pl. csak a kenyérhez vagy 30 féle adalék van rendszeresítve, ami nagy mennyiségben rákkeltő - ezért is veszek kenyeret hol itt, hol ott, mert egyik helyen ezt raknak bele, másik helyen azt.De elég csak a közismert példákat említeni: a margarinokban található transzzsírsavakat és a cukormentes üdítőkben lévő aszpartámot, ezek eü-kockázata feltehetőleg magasan meghaladja a glifozátét, a mennyiség meg aztán főleg.

Fozát-tot kevertem véletlenül a permetlébe.A gyomirtó gyártójához is fordultam a kérdésemmel. Tőlük ezt a választ kaptam: Nagyon nagy szerencséje van, hogy a Fozáttal lepermetezett szőlője életben maradt. Nem tudom mennyi Fozátot tett a permetezőbe, milyen töménységű volt az oldat,de a jelekből azt látom, hogy nem lehetett 1%-nál több, mivel a szőlő ki tudtafejleszteni a termését. A Fozát hatóanyaga felszívódik a levélen keresztül és az egész növényben fejti ki a hatását.Tavasszal rosszabbul működik, mert a növény a gyökérből szállítja a nedvet, tápanyagokat a levélbe,ezáltal nem tud lemenni a gyökérbe és elpusztítani a növényt. A növényben aztán ez a kis mennyiségű Fozát hatóanyag lebomlott, ezáltal, most teljesen tiszta.Így aztán a szőlőben sem maradt belőle. Más lett volna a helyzet ősszel és töményebb oldattal. Vagy elpusztul a növény vagy nem , de akkor nem mérgező.Maga a hatóanyag élőlényre nem mérgező, csak a benne levő nedvesítő szer a halakra és növényekre. Röviden még az unokák is ehetik a szőlőt. A figyelmetlenségemtől függetlenül, moshatjuk mi az élelmiszereket akár mosógéppel is, akkor is marad maradvány rajtuk, amit már nem egyszer ki is tudtak mutatni a vérmintákból.

Igen, amiket leírtak, azok reális dolgok.Ezért kezdtem én is így, hogy ha lett termés, mert ha a tőke nem is károsodott, de a termést akkor is el kellett volna dobálnia szerintem.