ez nem a csalánléhez tartozik de a csalánból lehet trágyalevet is készíteni, ami helyettesíti a műtrágyát, stb. ha kíváncsi rá elmondom, hogy kell csinálni ;-)

Kedves Gingko Garden!Az erjesztett csalánlével lehet hígítás nélkül is permetezni? Töményen talán hatásosabb lenne.A másik kérdésem pedig az, hogy miért alkalmas a csalánlé levéltrágyának, milyen anyagok vannak benne, amik alkalmassá teszik erre? Esetleg vannak más növények is, amelyek leve alkalmas levéltrágyának?Üdv, Lotti

[quote name=Lotti]Az erjesztett csalánlével lehet hígítás nélkül is permetezni? Töményen talán hatásosabb lenne.Kedves Lotti, Az erjesztett csalánlével nem ajánlott töményen permetezni, lehet hogy a levéltetvek egyből elpusztulnának, de pusztulna vele a növény is. Ami kis mennyiségben orvosság, az nagy mennyiségben méreg! Növényerősítőként, levéltrágyaként szokták használni kissé töményebb oldatban (max 10%), de kimondottan levéltetű ellen a 2% is elégséges.Kísérletező kedvű kertész próbálkozhat kevésbé érzékeny növényeken különböző töménységű hígításokkal (2% os helyett 5% vagy 10%vagy 15%). [quote ]A másik kérdésem pedig az, hogy miért alkalmas a csalánlé levéltrágyának, milyen anyagok vannak benne, amik alkalmassá teszik erre? Elméletileg bármilyen lágyszárú zöld növény vízben való erjesztése után a növényben található tápanyagok átkerülnek az oldatba, és így az erjesztett lé mint trágya használható, hacsak az illető növény nem tartalmaz valami növekedésgátló, vagy mérgező anyagot. A csalánlére is vonatkozik ugyanez, a növényben található főbb tápanyagok, mikroelemek, fémek az erjesztés során átkerülnek az oldatba, (ráadásul olyan formában, ami könnyen felvehető, könnyen hasznosítható) onnan pedig megint a talajba, vagy a kezelt növény leveleire.Tudott dolog, hogy a csalán a nitrogénben dús talajt szereti amit nagy mennyiségben fel is vesz és hogy a növény sok mikroelemet, ásványt tartalmaz. Nos ezek nagy része átkerül az oldatba.[quote ] Esetleg vannak más növények is, amelyek leve alkalmas levéltrágyának?Mint fentebb említettem sok olyan növény van ami erjesztve trágyaként használható, a legelterjedtebb hármas az a csalán, fekete nadály és mezei zsurló. Ezeken kívül még a rebarbara levelét, gyermekláncfüvet, paradicsomnövényekről leszedett hónalj - hajtásokat, lucernát lehet a kiskertben ilyen irányban hasznosítani, mindegyiknek van a növénytáplálás mellett egyéb jótékony hatása is. A zsurló lé magas szilícium tartalmának köszönhetően a permetezet növényen kialakul egy védőpajzs a gombás betegségek ellen, a paradicsomlevelek erjesztett oldatának szaga távol tartja a káposztalepkét, a rebarbara magas oxálsav tartalma árt a levéltetveknek, a gyermekláncfű lé a fejlődést serkenti, a fekete nadály lének a kálium tartalma kiemelkedő a többihez képest.Üdv.

Kedves Kérdező!A körtefa és a cseresznye fekete tetvei ellen sokkal hatásosabb és megbízhatóbb, mindig jelenlévő dolgot ajánlok:a fák tányérjába -tetűmágnest-, sarkantyúkavirágot kell ültetni.ennek vastag fonákján tömegesen élnek, míg a fákon nyomokban sem lesznek.Így nőttem fel, hatalmas körtefák alatt, alattuk sarkantyúvirág.Nagyanyám 1888-ban született nagygazda dédapám szőlőt is nemesített a Felvidéken.Azaz ez eléggé régi tapasztalatA körtebolha és tojásai ellen pedig olajat használok: vazelinolaj -Agrol, repceolaj -Biloa- napraforgóolaj -Vegasol eReS, ebben kén és réz is van olajjal együtt-Megfulladnak a száradó olaj alatt -atkák, tetvek, egyebek-, ezzel szemben nem alakulhat ki ellenállóképesség soha.Egészséges termést kívánok:Kovács Z., Budaörsről.