A kérdésem az lenne, hogy hol vásárolta ezt az almát? A logikáját értem, viasszal bevonva kevesebbet párologtat a tárolás során, később ráncosodik meg, de nálunk nem egy bevett szokás ez az eljárás, mint a déli gyümölcsöknél a felületkezelés. Én ott nem vásárolnék a továbbiakban. A gyümölcsök felületén persze van egy természetes viaszréteg, no de nem ennyi. Itt már külön iparágat, gyertyaöntést lehetne rá alapozni. Én javasolnám, hogy közvetlen a termelőtől, magyar almát szerezzen be, akár a piacon, akár a gyümölcsösből.A méhviasszal is inkább cipőt ápolok, minthogy megegyem. Ahhoz, hogy a méhviasz kenhető legyen a cipőre, azt hiszem vazelin származékkal szoktuk melegiteni, de ebben nem vagyok biztos. A képen inkább gyertyaviaszra hasonlitó dolgot látok, de még az is elképzelhető, hogy ez az almán természetes viasz. Lehet, hogy igy védekezett a nagy szárazság ellen a fa? Ezügyben kétségeim vannak, számomra mindenképpen ujdonság a dolog. A beszerzési forrásnál kellene érdeklődni, ha termelőtől származik a gyümölcs.

Gyorsan átfutottam a neten leirtakat. Ott csak a citromra való utalást találtam egyenlőre. Azt méhviasszal kezelik és gombaölő szerekkel. Ezért nem tanácsolják a citrom héjának felhasználását süteményekbe. A forgalmazónak egyébként a gyüjtőcsomagoláson fel kell ezt tüntetnie.Most viszont találtam utalást: glutén tartalmú szerekkel pótolható a viaszréteg az almán. Ez elvben nem egészségkárositó, de a gluténérzékenység nem ismeretlen az orvostudomány számára.

Szerintem valami kisipari dolog lehet.A viasz nemigen szívódik fel az alma héjába (a mosószerrel ellentétben), de hát nem valami ínycsiklandó az a viaszos alma.Forró vízben persze leolvad, de akkor már károsodik az alma.Pénzért én nem vennék ilyet.