Már tudom,ki ette meg? :-)))

Augusztusban, Horvátországban már rosszul voltam a sok fügétől. Ott beérik, mint nálunk a fosószilva.

Nem igazán derül ugyan ki a témaindító hsz-aiból, hogy rendszeresen elfagy-e a fügéje, de mivel ennyi év után még csak 2 m-es, ezért valószínűnek tartom. Az elfagyás utáni évben nem szokott teremni, mert túl erősen hajt (a gyökerei ugyanis nem fagynak el, és egy nagy növényhez vannak méretezve). Ez minden fánál így van, az erős hajtások kevés virágot hoznak. Ha elfagy a növény, akkor a következő évben erősen hajt, a növekedése ősszel nem áll le időben, a sejtfalak nem vastagszanak meg, így fagytűrése gyengébb lesz, ezért a következő télen megintcsak elfagy. Ez egy öngerjesztő folyamat. Főleg, ha még öntözve is van. Az augusztus utáni öntözésnek ugyanez a hatása, az is több fokkal csökkenti a füge fagytűrését. (Ami a legtöbb fajtánál -13-16 között van.) Először az utolsó évi hajtások fagynak el, ezzel oda az első (nyári) terméshullám, kicsit nagyobb fagyban elfagynak a vastagabb ágak is, ekkor már második (őszi) termésre sincs remény. Azt hiszem, ez sem lett leírva eddig: a fügének két (némely fajtának 3) terméshulláma van. Az első, nyári termés az előző évi vesszőkön nő, a fügekezdemények telelnek át a rügyekben. Tavasszal még a levelek kihajtása előtt növekedni kezdenek. Ezek sokkal nagyobbak (akár 3-5x akkora súlyúak), mint az ősziek, és jobb ízűek is. De sokkal kisebb a mennyiségük. Az azévi ágak nyárra fejlődnek ki annyira, hogy azok is termést kezdenek hozni. Ezek a kis fügék megjelenésük után akár hónapokig 1-2 cm méretűek, onnan sehová nem nőnek, meg is ijednek a kezdő fügések, hogy jaj, mi a baj. Csak szeptember táján (fajtától függően) kezdenek érni. De akkor aztán jó időben akár egy hét alatt ehetővé fejlődnek. Nálam a ház északi oldalán van a kb. 4 m magas bokor, egész télen árnyékban, és ott sem fagyott tövig már vagy 7 éve. (Az utóbbi 2 télen az új vesszők fagytak el.) Locsolni csak nagyon nagy aszályban szoktam, de akkor is csak úgy hetente. A házhoz viszonyított fekvésénél sokkal fontosabb, hogy milyen közel van a házhoz (a házfal melegíti a környezetét), és hogy zárt udvarban van-e, mert ha körben épületek vannak, vagy mondjuk magas, zárt tujafal, azok között megreked a meleg. Ha lejtős a telek, akkor meg a legmagasabb részre kell ültetni, mert a hideg levegő - szélmentes időben - a vízhez hasonlóan lefelé folyik, és a néhány méterrel magasabb részen 1-2 fokkal melegebb lehet, ami gyakran pont elég a megmaradáshoz. Az elfagyásnál a téli abszolút minimum számít. Tehát ha van egy egy hónapos hideg idő, amikor nappal sincs + fok, éjszaka meg -12, akkor nem fagy el a füge. Ha egy enyhe időszak után bejön egy pár napos lehűlés, egyetlen éjszakára lemegy -17-re a hőmérséklet, akkor elfagy. Ez általában havas időben következik be, mert a hó jó szigetelő lévén megfogja a talajhőt, a levegő alsó rétegét nem tudja melegíteni. Emellett ilyenkor szélcsend is van, tehát a hideg leülepedhet az alsó pár méterre, mert a szél nem keveri össze a felsőbb, melegebb rétegekkel. Takarás: ha az ember felvesz egy kabátot, akkor a saját testhőjét tartja meg vele. A fügefa nem fejleszt hőt, ezért semmi értelme ronggyal, papírral bebugyolálni. Annak van értelme, ha a takaróanyag sok meleget képes magában tartani, pl. ez a kukoricaszáras módszer. Vagy raschelzsákokat megtölteni falevéllel, és légmentesen rákötözni több oldalról a fára. (De ez sok ágú fánál nem lehetséges, pár vesszőt meg egyszerűbb a földre fektetve takarni mondjuk egy régi szőnyeggel.) Másik variáció: erős fóliát húzni a fügére, amit nem szakít át az ág (csak szélvédett helyen megvalósítható), és úgy megcsinálni, hogy minél nagyobb részen érintkezzen a talajjal a bezárt légmennyiség. Így a talajhőt használjuk fel fűtésre, 1-2 fokkal melegebb lesz bent, mint kint, ami elég lehet. Ezt a módszert csak fagyos időben szabad használni, pluszok alkalmával ki kell nyitni a fóliát. Ugyanis ha bent (üvegházhatás) felmegy a hőmérséklet, az beindítja a növény nedvkeringését, és ezzel nagyon lecsökken a fagytűrés.

B.U.É.K.-2012!!!

Kellemes, boldog ünnepet. Nagyon tetszett ez a kedves kis törpiri műsor. Köszönöm.

Boldog Karácsonyt! - http://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&list=PL57742F253550C3E4&v=AXGL30CpaT8

Kedves todi2! Jó a fotó a fügefáról.Itt nálunk Pécsett azért kissé mediterrán az éghajlat,néhány fokkal melegebb van mint az ország középső és északi részén. A fügebokor mellett lévő emeletes középület valószínűleg még védi is a széltől,hidegtől. Sok olyan növényt láttam a kertvárosban a panel épületek között, melyek nyílt terepen megfagytak volna. Üdv: Feri

azthiszem sikerűlt képet feltölteni..

Képfajit nem tudok csatolni...

Pécs belvárosában levö fügék egyike, a kép ma készült . Szerintetek ki gondozza? Elárulom senki se takargatja senki sem tápozza,mégis Bőségesen terem.

Én gyerekkoromban láttam déli fekvésű kertben tekintélyes méretű fügebokrot, tekintélyes mennyiségű kukoricaszárral betakarva. Hol van már az a kukoricaszár? Az én fügém nagyon jó védett helyen van de napsütés nem sok éri. Idén majdnem \"lekésett\" az éréssel, tavaly viszont mézédes volt. Szerintem abszolút nem igényel gondoskodást. Ez személyes tapasztalatom. Persze nem állítom, hogy nem hálálná meg.

Tényleg jól hangzik ez a megoldás, úgy lehet, ezt kipróbálom! Köszönöm az ötletet!

Én semmit sem csinálok vele és ha a fagy hagyja, elég bőven terem. Én 1960-ban voltam Dunaszentgyörgyön 8. osztályos.(régen volt)

Én még sohasem takartam pedig többször visszafagyott. Egyik ismerösöm szerint: \"tcs fonatot(csibedrót)a füge köré azt hullott levéllel /akár dió is lehet /megtölteni tavaszig\". - Még nem próbáltam,de jól hangzik.j

Kedves Zsuzsa! Nem túl bonyolúlt. Kell szerezni valahol nagyobb kartondobozt, pl: élelmiszer v. műszaki boltnál. Ha olyan nagy, hogy már nem lehet ráhúzni, akkor az oldalát fel kell vágni és körbe tekerni vele, ha egy nem elég hozzá, akár kettővel is. Ne legyen szoros, hogy még férjen a doboz és a füge szára közé vagy falevél, vagy szalma v. széna. Zsinorral körbetekerni, de ne legyen nagyon rászorítva, mert befülled. Nem kell az egész bokrot, a földtől kb. 80 centi magasságig. Az a lényeg, hogy a föld felett a töve ne fagyjon el. Ha nagyon hideg lenne a télen, esetleg még vastag nylon zsákot is rá lehet ennek a tetejére tekerni, de azzal óvatosan és csak rövid időre, mert befülled. Egy valamire kell figyelni egerek, vagy egyéb rágcsálók ne fészkeljenek be a jó kis oduba a tövéhez, mert egy idő után elrágják. Tavasszal kell figyelni rá, amint elmúlnak a fagyok, ki kell takarni (ajánlatos fokozatosan, pl. először a kartont levenni, aztán pár nap múlva a leveleket eltávolítani, vagy akár fordítva.) Én a napi locsolást nem tartom ilyenkor szükségszerűnek, mi sem locsoljuk állandóan és terem. A legjobban fehér fal közelében szeret, mert a fehér fal visszaveri anapfényt, az a legjobb tenyészhely. Jó teleltetést!

Gugli, fügedarázs, bálint Bazda honlapja: A mi fügebokraink kivétel nélkül adriai típusúak; ezek megtermékenyítés nélkül, mag nélküli gyümölcsöket érlelnek. A gyümölcsök aszalásra nem alkalmasak. A déli országokból hozzánk kerülő, koszorúba fűzött, préselt füge a szmirnai típusú bokrokról származik. Ezek virágja megporzásra szorul, és ezt egy roppant apró rovar, a fügedarázs végzi el. Megtermékenyítés hiányában a termés éretlenül leesik a bokorról. Nálunk azért nem lehet az egyébként értékesebb szmirnai fügét termeszteni, mert a fügedarázs nem viseli el a mi hideg teleinket.

Az ország déli részén, védett helyen áttelelnek, és beporozzák a fügéket. Sok beszámolót olvastam és sok képet láttam, amin megtermékenyült magok voltak a fügében. De ritkán jönnek északabbra, ezért hazánkban az adriai típust érdemes csak ültetni, mert az nem igényel magporzást.

Nem is lehetnek darazsai, mert azok nem telelnek át nálunk.

Kedves Zsuzsanna! Két fügetípus van. A smirniai és az adriai. A smirniainak szüksége van a fügedarázsra, mert az porozza be. Anélkül nem nevel termést. Az adriai beporzás nélkül is kineveli. Gyanítom, hogy neked a smirniai típusú lehet, de nincsenek darazsaid.

Kedves Todi2! Megpróbálom más helyre telepíteni belőle, ahol védettebb lesz, mert a mostani helyén nem lehet megvédeni az észak-déli széljárástól. Köszönöm az új tippet!