1kert.hu - a FELCO specialista

 
  2012. február 25. Szombat
  7 Válasz
  10.8K Megtekintés
szeretném kérdezni ,hogy mikor lenne alkalmas most tavasszal a folyékony mütrágya használata a kertben,lehet tenni miután elolvad a ho?
12 évvel ezelőtt
·
#10998
Válasz elfogadva
Kedves Kinga!Kedves Zsolt!Köszönöm a megtisztelő bizalmat. A trágyázást, ásványi anyag utánpótlást azért tartom nagyon fontosnak, mert az nem csak a növény méretét, és mennyiségét befolyásolja, hanem az ellenálló képességét is. Ez pedig sokszor fontosabb, mint maga a mennyiség (házikertekben). A folyékony állapotot én úgy értelmezem, hogy vannak vízben (jól) oldódó műrtágyák (voldünger ..stb). Ezeket nem csak lehet, hanem szükséges is a növekedés időszakában többször is alkalmazni. Hogy mikot melyiket, azt a növény növekedési periódusa, igénye határozza meg. Erről a fórum rovatban a nem csak szép, finom is cikkben írtam részletesebben. Itt most két fontosabb dolgot említenék meg. Ugyanis a N-P-K főműtrágyák mellett mindenképpen szükséges istálló trágyát vagy komposztot is adni, a megfelelő mikroelemek miatt. Istállótrágyázást elegendő három - öt évenként. Komposztföldet minden évben. Ezért saját komposzt előállítását javaslom. Azelőtt a zöldanyagot időközönként forgatni, szellőztetni kellett kb egy évig. Most már van rá lehetőség, hogy három hónap alatt teljesen zárt térben letakarva (pl: Ökonet Compost nevű készítmény rápermetezésével) jó élőflórás komposztföldet kapjunk. A másik fontos dolog, hogy a tápanyag felvétel a gyökérbaktériumok segítségével történik. Ezért azok mennyiségének növelése jelentősen hat a növény fejlődésére. Én ennek érdekében Alginitet, vagy Ökonet Agro élőflórás készítményt használok. Bár írtam már róla, de (saját hibámból tanulva) újra felhívnám a figyelmet, hogy folyékony (oldható) műtrágyát (N,P,K) külön- külön ne alkalmazzunk, mert könnyen hiánytünetek alakulhatnak ki. Inkább a helyes arányok megválasztásával hassunk az éppen aktuális igényekre. (N15,F30,K15) stb. Szép tavaszt!
12 évvel ezelőtt
·
#10989
Kedves Kinga!Külön üdvözlet Károlynak!A tápanyag utánpótlása szintén nagyon összetett kérdés. Elsősorban a tápanyag fajtájától függ. Megkülönböztetünk makro, mikro stb elemeket. Makro: nitrogén, foszfor, kálium. Ezekre nagyobb mennyiségben van szükségük a novényeknek. Mindegyik más és más élettani hatást fejt ki.Arányuk, nagyban függ a termeszteni való kúltúra igényeitől. A foszfor és kálium tartalmú trágyákat általában már ősszel kijuttatjuk. Ezek az elemek jól kötődnek a talajhoz, kimosódásuktól nem kell tartanunk, szemben a nitrogénnel./A K például olyan jól, hogy agyagos talajon a növények számára is felvehetetlen állapotba kerül egy része/ Ősszel kijuttatva, tavaszra már az ivóvizünkben kóstogathatjuk. Ezért a nitrogént tavasszal szokták kijuttatni, jó esetben több lépcsőben, kisebb adagokban, hogy a gyökérzet fel tudja szívni.Amikor a növényzet már kihajtott, akkor is szoktak nitrogént pótolni, ezt hivjuk fejtrágyázásnak. A nitrogén tartalmat elővetemények megválasztásával is tudjuk a talajban dúsitani, pillangós virágúakkal, pl borsó, csak ne szaggassuk ki gyökerestől, hanem vágjuk le az elszáradt töveket. A gond csak az, hogy hiába biztositjuk a makro tápanyagokat, ha valamelyik mikro tápanyagból hiányt szenvedünk.A növény, mindig csak a legkisebb tápanyag arányában hasznositja a rendelkezésére álló tápanyagokat. / No jó, ezt már én sem értem / Ezért a hiánybetegségekre oda kell figyelni, ezt a növény valamilyen formában vissza is jelzi, amiből egyértelmüsithető, hogy mi hiányzik. Most elérketünk a lényeghez. Nem tudom a választ, mert nem tudom, hogy milyen műtrágyát szeretne kijuttatni. Az, hogy folyékony, csak a halmazállapotára utal, ami a kérdés szempontjából lényegtelen./az ősszel kijuttatva... már a ujra a nitrogénhez tartozik /Bővebb információt szerintem szívesen ad Ujhelyy Károly Úr, keressétek privátban, ha nem egészít itt ki.
12 évvel ezelőtt
·
#10992
jo napot kivánok mindenkinek.itt leirom a mütrágya összetételét tanácsot kérve hogy ez megfelelö a kertben lévö növényeknek .FERTCOMPLEX C ez a neve és ezeket tartalmazza nitrogén7,1 %foszforpentaoxid P2O5 6,7% KÁLIUMOXID K2O 5,5% bor B o,3 % réz o,1% vas o,3% mágnézium o,o5% mangán o,4 % cink ZN o,o4%. 1% os oldatban kell kiszorni azt irja az utasitáson .
12 évvel ezelőtt
·
#10998
Válasz elfogadva
Kedves Kinga!Kedves Zsolt!Köszönöm a megtisztelő bizalmat. A trágyázást, ásványi anyag utánpótlást azért tartom nagyon fontosnak, mert az nem csak a növény méretét, és mennyiségét befolyásolja, hanem az ellenálló képességét is. Ez pedig sokszor fontosabb, mint maga a mennyiség (házikertekben). A folyékony állapotot én úgy értelmezem, hogy vannak vízben (jól) oldódó műrtágyák (voldünger ..stb). Ezeket nem csak lehet, hanem szükséges is a növekedés időszakában többször is alkalmazni. Hogy mikot melyiket, azt a növény növekedési periódusa, igénye határozza meg. Erről a fórum rovatban a nem csak szép, finom is cikkben írtam részletesebben. Itt most két fontosabb dolgot említenék meg. Ugyanis a N-P-K főműtrágyák mellett mindenképpen szükséges istálló trágyát vagy komposztot is adni, a megfelelő mikroelemek miatt. Istállótrágyázást elegendő három - öt évenként. Komposztföldet minden évben. Ezért saját komposzt előállítását javaslom. Azelőtt a zöldanyagot időközönként forgatni, szellőztetni kellett kb egy évig. Most már van rá lehetőség, hogy három hónap alatt teljesen zárt térben letakarva (pl: Ökonet Compost nevű készítmény rápermetezésével) jó élőflórás komposztföldet kapjunk. A másik fontos dolog, hogy a tápanyag felvétel a gyökérbaktériumok segítségével történik. Ezért azok mennyiségének növelése jelentősen hat a növény fejlődésére. Én ennek érdekében Alginitet, vagy Ökonet Agro élőflórás készítményt használok. Bár írtam már róla, de (saját hibámból tanulva) újra felhívnám a figyelmet, hogy folyékony (oldható) műtrágyát (N,P,K) külön- külön ne alkalmazzunk, mert könnyen hiánytünetek alakulhatnak ki. Inkább a helyes arányok megválasztásával hassunk az éppen aktuális igényekre. (N15,F30,K15) stb. Szép tavaszt!
12 évvel ezelőtt
·
#10999
Én azért nem szivesen megyek bele a tápanyag utánpótlásba, mert rendkivűl bonyolult. Nem állok a tudás olyan magaslatán, hogy azt közérthetően át tudjam adni. Ezt komolyabb helyeken talajvizsgálattal és lombvizsgálattal elemzik laborban. Ott lehet ténylegesen meghatározni, hogy miből mennyi van, miből mennyire lesz szükség, adott növény bizonyos átlagterméssel, mennyit vont ki adott évben a talajból. Helyesen akkor járunk el, ha minél több szervesanyagot pótolunk a talajba. Szervestrágyánál meg nagyon lényeges dolog, hogy azonnal dolgozzuk be a talajba, mert rémképeim szerint szétteritve és otthagyva, óránként feleződik a nitrogén tartalma stb.
12 évvel ezelőtt
·
#11001
[quote name=BALAZS ANNAMARIA KINGA]jo napot kivánok mindenkinek.itt leirom a mütrágya összetételét tanácsot kérve hogy ez megfelelö a kertben lévö növényeknek .FERTCOMPLEX C ez a neve és ezeket tartalmazza nitrogén7,1 %foszforpentaoxid P2O5 6,7% KÁLIUMOXID K2O 5,5% bor B o,3 % réz o,1% vas o,3% mágnézium o,o5% mangán o,4 % cink ZN o,o4%. 1% os oldatban kell kiszorni azt irja az utasitáson .Kedves Kinga ! A N= Nitrogén a zöld-levél növekedését fokozza. Mivel az összetételben (N7,1, P6,7, K5,5 )a nitrogén van a legnagyobb százalékban (7,1), ezért ezt csak a növények közepes fejlettségi szakaszában ajánlatos kiszórni(permetezni vagy öntözni). Ha előbb kap a növény sok nitrogént, akkor felnyurgul. A neten is talál írásokat (pl: műtrágyák, hatásuk a növényekre... stb)
12 évvel ezelőtt
·
#11002
A felnyurgul alatt azt is kell érteni, hogy sokkal lazább lesz a sejtszerkezete és a betegségekkel szemben kevésbé lesz ellenálló. És mint már emlitettem az arányok nagyon fontosak, hogy minden tápanyagból a megfelelő mennyiség álljon rendelkezésre, mert hiába adagoljuk az egyiket túl, sokat nem érünk vele, mert nem is tudja felvenni a növény, ha másból meg hiányt szenved és ez ultra mikro tápanyag is lehet, amire csak nagyon, nagyon kis mértékben van szüksége. Bocsi azért szakitottam meg, mert közben skype-on beszélek
12 évvel ezelőtt
·
#11020
Kedves Kertészkedők! Ha már egy kicsit belemegyünk a talaj trágyázásába, és műtrágya adagolásába, akkor szeretném a figyelmet a talaj megfelelő PH értéken tartására felhívni.Miért is ? A növények tápanyag felvétele számára a gyengén savanyú talaj az ideális, ami 6,0 - 6,5 PH -t jelent. A talajok általában 7,2-8,1 Ph értékűek, azaz gyengén lúgosak. A helyzetet még az is rontja, hogy az öntözővízzel is (ami hidrogénkarbonátos)lugosítjuk a talajunkat. Arról már nem is beszélve, hogy a szervestrágya is tartalmaz (a -hypo, klór- fertőtlenítő szerekből adódóan) nátriumot és hidrogénkarbonátot. Miért baj ez? Mert a 7,3-8,1-es lugos talajból a növény nem veszi fel a vasat és mangánt.Ennek hiánya pedig hajtáscsúcs sárguláshoz vezet. Mi a megoldás? Savasítani kell a talajt. (bocs! de hiába rettegünk a savasesőtől, az itt nem a mi problémánk). Szóval lehet savasítani, az öntözővízbe adagolva a salétromsavat, foszforsavat. Vagy kissé drágább megoldással ecetsavat, citromsavat. Milyen műrtágyát használjunk, hogy ezt a hatást elérjük? Csökkenti a PH-t a savanyú (szulfátos) műtrágya, így a Kálium-szulfát, a Magnézium-szulfát, az Ammonium-szulfát.
  • Oldal :
  • 1
There are no replies made for this post yet.



Partnerek 
 

1KERT.hu - FELCO metszőolló, ágvágó és fűrész

Balintgazda.hu - Bálint gazda kertről, növényekről

Senior.hu - Teljes élet 50 felett (szenior magazin)

Villámfordítás Fordítóiroda - Tartalommarketing

Garden-guide.com - Your Daily Green Inspiration

Vissza a tetejére