Kevés növény annyira ellentmondásos, mint a fokhagyma. Mindenki szereti, de kevesen ismerik igazán. Illata erős, hatása még erősebb – és ha beszélni tudna, valószínűleg azt mondaná: „kérlek, ne etess túl!” Mert a fokhagyma valójában a szegényes talaj növénye, és meglepően rosszul viseli, ha túlzásba visszük a róla való gondoskodást.
A fokhagyma igazi puritán
A fokhagyma (Allium sativum) nem kér sokat: egy jó adag napfényt, laza, levegős talajt és egy kis odafigyelést igényel csupán. A legtöbben ott hibáznak, hogy teleöntik műtrágyával, mert azt hiszik, attól lesz nagyobb a feje. Valójában ilyenkor csak a zöld hajtás nő hatalmasra, miközben maga a gerezd elmarad a fejlődésben. Ráadásul a túlzott nitrogénbevitel miatt a növény hajlamosabb a betegségekre és a rothadásra.

Szegényes talaj, gazdag íz
Kísérletek igazolták, hogy a fokhagyma aromája és beltartalmi értékei – főként az allicin, ami a jellegzetes illatért és antibakteriális hatásért felel – épp szegényes talajban koncentrálódnak. Minél kevesebb tápanyagot kap, annál erősebb és karakteresebb lesz az íze. A túltrágyázott gerezdek ezzel szemben vizesebbek, enyhébbek és kevésbé tárolhatók. A fokhagyma tehát nem az „all you can eat” típus – inkább a visszafogott diétát kedveli.

Mikor és hogyan ültess?
A téli fokhagyma ültetésének ideje október végétől november közepéig tart, amikor a talaj már lehűlt, de még nem fagyott. A dughagymákat 4–5 cm mélyre, 10–15 cm tőtávolságra kell ültetni, mindig a csúcsukkal felfelé. A legfontosabb szabály: ne használj friss trágyát vagy nagy adag komposztot. Ezek túl sok nitrogént tartalmaznak, ami a fokhagymát inkább legyengíti, mint erősíti. Ha mindenképp szeretnél tápanyagot pótolni, használj kevés fahamut vagy érett, porhanyós komposztot – abból is mértékkel.

A víz a barátja, a pangás az ellensége
A fokhagyma gyökerei érzékenyek a pangó vízre. A téli időszakban ezért fontos, hogy jó vízelvezetésű ágyásba kerüljön, különösen agyagos talaj esetén. A túlöntözés rothadást okozhat, amit a hideg csak súlyosbít. Ha biztosra akarsz menni, emelt ágyásban vagy homokosabb keverékben neveld – a fokhagyma szereti, ha nem áll vízben a lába.

A bosszú – vagy inkább a jutalom
Ha betartod a „kevesebb több” elvet, a fokhagyma hálás lesz. Tavasszal erős, egészséges hajtásokat hoz, nyárra pedig telt, aromás fejeket nevel. És amikor mások arról panaszkodnak, hogy a műtrágyázott gerezdjeik gyorsan fonnyadnak vagy kicsik maradnak, te csak mosolyoghatsz – hiszen tudod, hogy a fokhagyma nem a luxustól, hanem a józan mértéktől virágzik.
A fokhagyma tehát nem finnyás, csak őszinte. Ha túleteted, megsértődik. De ha hagyod, hogy a maga útját járja, megmutatja, mit tud igazán: egy kevés gondoskodásból is fűszeres csodát teremteni.