A “Flavescence dorée” nevű szőlőbetegség hatalmas pusztítást visz végbe ezekben a napokban Magyarországon. De azért lehet ellene tenni.
A szőlő aranyszínű sárgasága, vagy Flavescence dorée (FD), a szőlőültetvények egyik legpusztítóbb, karanténba sorolt betegsége, amelyet a Grapevine flavescence dorée (FD) fitoplazma okoz. Ez a kórokozó Európa-szerte, így Magyarországon is súlyos gazdasági károkat okoz a borágazatban, mivel ellene nincs közvetlen, hatékony kémiai védekezési lehetőség.
A betegség kórokozója és terjedése
A betegséget egy fitoplazma (Candidatus Phytoplasma vitis) nevű, sejtfal nélküli baktérium okozza, amely a szőlő háncsszövetében él és szaporodik. A fitoplazma akadályozza a tápanyagok szállítását, ami a szőlőtőke hanyatlásához és pusztulásához vezet.
A kórokozó terjesztéséért elsősorban az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) a felelős, amely szívó-szúró szájszervével szívja a fertőzött növény nedvét, majd átviszi a kórokozót az egészséges tőkékre. Mivel az egyre enyhébb telek kedveznek a kabóca petéinek átteleléséhez, a kártevő egyre nagyobb számban szaporodik el. A fertőzés ezen felül a vegetatív szaporítóanyaggal (pl. oltványokkal) is terjedhet.
Tünetek a szőlőtőkén
A betegség tünetei általában a virágzás után, nyár végén válnak látványossá, de az őszi, szüret előtti időszakban a legszembetűnőbbek:
- Levélzet elszíneződése: Fehér (fehér szőlőknél) vagy vöröses (kékszőlőknél) sárgaság jelenik meg, amely nem a tápanyaghiányra jellemzően egyenletes, hanem foltokban indul, majd az egész levélre kiterjed. A levelek széle lefelé, csónak alakban sodródik.
- Hajtásnövekedés zavara: A vesszők nem érnek be rendesen (zölden maradnak, elkezdenek fásodni) és rugalmatlanná válnak. Jellegzetes tünet a hajtáscsúcs felől induló elhalás.
- Terméscsökkenés: A fürtök gyakran elszáradnak, a bogyók rászáradnak a kocsányra, vagy a bogyók egy része lerúgja magát. A beteg tőkék termése gyakorlatilag értéktelenné válik.
Az aranyszínű sárgaság miért 2025-ben tört ránk?
A 2025-ös év kritikus fordulópontot jelent a magyar borágazatban az aranyszínű sárgaság miatt. A helyzet súlyos, a betegség terjedése járványszerű.
A fitoplazma idén szinte az egész országot elérte. A Nébih legfrissebb adatai szerint a kórokozó Magyarország 22 borvidékéből már 21-en jelen van, ami a teljes magyar szőlőterület jelentős részét veszélyezteti. Újabb fertőzéses eseteket igazoltak többek között a Pannonhalmi borvidéken, és korábban már megjelent a Mátrai és Tokaji borvidékeken is.
Hatósági és pénzügyi intézkedések
A hazai szőlőtermesztés védelmében Magyarországon védekezési akciót indítottak. Több mint 200 szemlecsoport és drónos felderítés zajlik a fertőzött tőkék felkutatására. A Nébih mobil laboratóriumaival a fertőzés gyanúját a helyszínen is igazolják. A hatóságok által elrendelt növényegészségügyi zárlatok és a fertőzött tőkék kötelező kivágása miatt a gazdák állami támogatást igényelhetnek, amelyet uniós forrásokkal is kiegészítenek a teljes költségtérítés érdekében.
A védekezés sürgőssége
Az őszi időszakban a hangsúly a leghatékonyabb védekezési módszereken van, mivel gyógyír nincs.
- Amerikai szőlőkabóca irtása: A kabóca elleni kémiai védekezés a fő stratégia. 2025. november 13-ig szükséghelyzeti engedéllyel lehetett használni bizonyos rovarölő szereket.
- Fertőzött tőkék eltávolítása: A tünetes tőkék azonnali és következetes kivágása és megsemmisítése elengedhetetlen a további terjedés megakadályozása érdekében. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy ahol egy fertőzött tőkét hagynak, ott a járvány a következő évben már exponenciálisan terjedhet.
A szőlő aranyszínű sárgaság a magyar bor jövőjét fenyegető, rendkívül komoly válság, amely országos összefogást és a hatósági előírások szigorú betartását igényli.
A házikertben is van teendő
A védekezés alapja a gyors felismerés és a megelőzés.
Folyamatosan figyeld a szőlődet, különösen nyár végétől! Gyanúra ad okot, ha a levelek sárgulnak (fehér szőlőnél) vagy vörösödnek (kék szőlőnél), és jellegzetesen háromszög alakban a fonák felé sodródnak. A hajtások gumiszerűek maradnak, nem fásodnak meg, majd elfeketednek. Ha a tüneteket észleled, azonnal be kell jelented a hatóságnál (az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnél). A legfontosabb lépés: a fertőzött tőkét gyökérzettel együtt haladéktalanul ki kell vágni és meg kell semmisíteni (például elégetéssel), hogy ne váljon fertőzési gócponttá.
A terjedés megakadályozása
A betegség fő terjesztője az amerikai szőlőkabóca. A védekezés kulcsfontosságú a rovar ellen, amely a fertőzött növényből felszívja a kórokozót, majd azt élete végéig továbbítja.
A kabóca elleni házikerti védekezés
Télen égesd el a tél végi nyesedéket. A fás részeken áttelelő tojások számát csökkentheted olajtartalmú lemosó permetezéssel a nyugalmi időszakban (tavasszal, még rügyfakadás előtt). Nyáron használj sárga ragacsos csapdákat a kabócák megfigyelésére és a permetezés időzítésére. A lárvák elleni védekezés (június) során javasolt legalább egyszer felszívódó növényvédő szerrel permetezni. A később megjelenő, kifejlett imágók ellen kontakt szerekkel gyérítheted az állományt.
Figyelj a köztes gazdanövényekre a kertben
A fitoplazma fennmaradásához és terjedéséhez hozzájárulnak bizonyos gyomok és fák is. Feltétlenül irtanod kell a szőlő környékéről az erdei iszalagot és a mirigyes bálványfát. A bálványfa mechanikai eltávolításakor légy óvatos, mert sérülésre tömeges sarjadzással reagál; hatékonyabb, ha gyomirtószeres kezeléssel egészíted ki.
Csak megbízható helyről vegyél szőlőoltványt
Csak ellenőrzött, minőségtanúsított szőlő szaporítóanyagot vásárolj, mivel a fertőzés leggyakrabban fertőzött oltványokkal kerül be egy új területre. A legrosszabb helyzet a gondozatlan, elhanyagolt területeken van, mert ezek ideális búvóhelyet jelentenek a kabócának, és onnan terjed át a szépen gondozott tőkékre is. A védekezés csak a szőlőtulajdonosok – így a házikertészek – szoros összefogásával és a hatósági előírások betartásával lehet sikeres.
Képek a betegségről >>