Ha a kertben vagy a piacon néha olyan zöldségeket látunk, amelyek feltűnően emlékeztetnek emberi testrészekre – például egy formás fenékre –, ne gondoljuk, hogy valami különleges fajta termett. A természet egyszerűen szeret tréfálkozni. De vajon mi okozza, hogy egyes tökök, paradicsomok, répák vagy burgonyák ilyen furcsa, „testes” formát öltenek?
A természet szobrászmunkája – a növekedés iránya számít
A zöldségek formáját alapvetően a sejtnövekedés iránya és sebessége határozza meg. Ha a növény bizonyos részein a sejtek gyorsabban osztódnak, máshol pedig lassabban, az aszimmetrikus alakot eredményez. A tök esetében gyakran a növekedési pontnál – a termés közepe táján – alakul ki egy kis torzulás, amitől két domborulat jön létre. Innen a „fenékforma”.
A stressz is közbeszól – amikor a növény kibillen az egyensúlyból
A növényeket ért stresszhatások – például hőingadozás, vízhiány vagy tápanyaghiány – szintén befolyásolják a termések alakulását. Ha a növekedés idején a növény néhány napig nem kap elég vizet, majd hirtelen sokat, a sejtek nem egyenletesen fejlődnek, a héj pedig deformálódhat. Ez az „ingadozás” a tökökön és paradicsomokon gyakran szimmetrikus domborulatokat hoz létre – végeredményben úgy néznek ki, mintha a természet szobrásza egy pillanatra elnevette volna magát.
A genetika sem ártatlan
Vannak fajták, amelyek eleve hajlamosabbak a különleges formákra. A régi, örökség-fajták (heritage vagy heirloom típusok) például sokszor szabálytalanabb alakúak, mert a nemesítés során nem a tökéletes küllemre, hanem az ízre és az ellenálló képességre helyezték a hangsúlyt. A modern hibrideknél már igyekeznek „modelleket” nevelni – de a természet néha visszaveszi a főszerepet.
Külső körülmények – a gravitáció, a helyzet és a zsúfoltság hatása
Ha a növény nem egyenletes talajon fekszik, vagy a termés egyik oldala mindig árnyékban van, az is befolyásolhatja a növekedést. A gravitáció miatt a tök vagy paradicsom alsó fele jobban terhelődik, így kissé laposabb, míg a felső része domborúbb lesz. Előfordul az is, hogy a termések túl közel fejlődnek egymáshoz, egymásnak feszülnek, és a növekedés során szó szerint összenőnek. Ez különösen gyakori a gyorsan növő tökféléknél és uborkáknál, amikor a növény nem tudja elég gyorsan „szétteríteni” a terméseket. Ez a természet „szobrászati technikája”, amelyet semmilyen metszőollóval nem lehet utánozni.
Miért szeretjük a szabálytalanságot?
A fenékformájú tök, a kétágú répa vagy a szív alakú paradicsom nem hiba – épp ellenkezőleg: ezek a természet játékos oldalát mutatják. Az ilyen zöldségek emlékeztetnek arra, hogy a kert nem gyár, hanem élő, kiszámíthatatlan világ, ahol néha a humor is helyet kap. És valljuk be: ki ne mosolyodna el egy kerekded tök láttán, ami szinte pózol a konyhapulton?
Szóval legközelebb, amikor egy „formás” zöldséget találunk a kertben, ne próbáljuk megmagyarázni – inkább köszönjük meg a természetnek, hogy néha szobrászt játszik és feldobja a betakarítási szezont egy kis derűvel.