Árt a borostyán a fának, falnak, kerítésnek?

Árt a borostyán a fának, falnak, kerítésnek?

Évszázados vita tárgya, hogy okoz-e kárt, és hát persze bizonyos esetekben képes rá, ha nem tartja kordában a tulajdonosa.

A kettős magyar nevén közönséges borostyán (Hedera helix)  a borostyánfélék növénycsaládjának egyetlen hazai honos faja. A borostyán szó szláv eredetű, a Hedera kissé bizonytalanul átölelőt jelent, a helix jelentése spirál. Már ebből is látszik, hogy a borostyán egy kúszónövény, fásodó szárral, és azon kapaszkodó gyökerekkel. Ez utóbbi ritka tulajdonság, a legtöbb lián csavarodással, kacsokkal, tüskékkel, indákkal kapaszkodik fel a magasba.

Minden korban más és más

A fiatal borostyán hosszú, még nem fás hajtásaival vastag szőnyegszerűen beborítja az erdők talaját. Sötétzöld levelei 3-5 szögűek vagy karéjúak, gyakran márványos erezetűek. A növénynek ez a fiatalkori (juvenilis) alakja árnyékkedvelő, nagyon könnyen gyökeresedik a talajon.

Ha felnő, akkor megváltozik

A kamaszodó borostyán egyszer csak rájön, hogy elmúlt a gyermekkora, ivarérett lett, napfényre van szüksége. Az ekkorra már fás szára függőlegesbe emelkedik, 20 méter magasra is felkapaszkodik a fákra, falakra. A levelei megváltoznak, a szögletek és karéjok eltűnnek, az alakjuk széles-lándzsás épszélűre vált, fényesebbek és világosabb zöldek lesznek. Augusztustól októberig a csúcsokon gömbszerű ernyőben halványsárgán virágzik, a nektárban gazdag kései virágzat édenkert a darazsaknak, méheknek és egyéb megporzó rovaroknak. Tél végére, tavaszra megérnek a kék és fekete álbogyói. E termés az ember számára mérgező, de számos madárnak téli eleség.

Télen is megőrzi lombját

A borostyán örökzöld, a valóságban a leveleit 3-4 évenként váltó növény, régi ínséges időkben téli zöldtakarmány volt az erdei és a háziállatoknak. Rugalmas hajtásai miatt könnyen koszorúvá fonható, az ókorban a győztesek és a mulatozók kedvelt fejdísze volt.

Árt vagy nem árt?

Az elméleti tudomány szerint a borostyán nem árt a fáknak, mert csak támaszkodik rájuk, de a valóságban a mindig nedvesen tartott kérgük hamarabb tönkremegy, és néha a kapaszkodó gyökerek is nedvszívóvá alakulva táplálkoznak is az élő állványból.

A falaknál is hasonló a helyzet, a téli és a nyári hőszigetelést is javítja a dús repkény, de a vakolat többlet terhet visel, a borostyán hajtások behatolnak a résekbe, redőnytokokba, esőcsatornákba.

Van, aki a pókok, rovarok, egerek rejtekhelye és szabad mozgása miatt nem szereti a befuttatott falakat. A patinás régi amerikai egyetemek viszont büszkék a vadszőlős vagy borostyános falaikra, mert ez a jelképe az Ivy League (Borostyán Liga) világszerte híres oktatási minőségének.

borostyan art e 02
Borostyán talajtakaró szőnyege karéjos levelekkel

borostyan art e 03
Borostyán talajon legyökeresedő hajtása

borostyan art e 04
Borostyán kapaszkodó gyökerei

borostyan art e 05
Borostyán fára futó hajtása háromkaréjú levelekkel

borostyan art e 06
Borostyán idősebb hajtása bimbókkal és épszélű levelekkel

borostyan art e 07
Borostyán virágzata

borostyan art e 08
Borostyán éredő termései télen

borostyan art e 09
Borostyán tél végén érő termése

borostyan art e 10
Borostyán tölgyfára és egymásra fonódó törzsei


Méhek szorgoskodnak a virágzó borostyánon

Korábban írtunk róla: