Az aranyos veselke csak addig él, amíg a lába a vízbe ér

Hegy- és dombvidéki patakpartok árnyas, üde erdeiben, égerligetekben tavasszal virágzó aranysárga növényke.

Az aranyos veselke (Chrysosplenium alternifolium) a kőtörőfűfélék családjába tartozó, eurázsiai elterjedésű, legfeljebb egy arasz magasságú, lágyszárú és évelő növény. A “Chrysosplenium” tudományos nemzetségnév aranyos lépet jelent, az arany a virág és a fellevelek színére, a lép szerintem a termés vagy a szakirodalom alapján a levelek alakjára vonatkozik. A nehezebben elképzelhető lép alakjából a magyar névben a közismertebb vese lett. Az “alternifolium” fajnév váltakozó állású leveleket jelent, aminek az ad értelmet, hogy a rokon magashegyi fajnak (Ch. oppositifolium) átellenesek a szárlevelei.

Klóntelepeket képez a tarackjaival

Az aranyos veselke csoportosan élő tarackoló faj, azaz a talajfelszín alatti vékony, de sűrű gyökérzetével átszövi a talajt és nagy összefüggő telepeket képez, amelyben az egyes növények valószínűleg egyetlen ős klónjai. A korán induló tőlevelek hosszú nyelűek, kerekdedek, vese alakúak, a széleiken mélyen csipkések, elszórtan szőrösek. A mindössze két-három szórt állású szárlevél sokkal kisebb. A szár csúcsán a szélesen vízszintesen kiterülő fellevelek a peremen még zöldesek, a közép felé egyre élénkebb sárgák.

A magvakat az esőcseppek szórják szét

A virágból a párta hiányzik, a négy csészelevél sárga, a középen lévő két bibét nyolc porzó fogja széles körbe. Az egy száron fejlődő tucatnyi apró virág a fellevelekkel egyetlen nagy virágzatot képez, látványos rovarcsalogató. Az éredő termések eleinte négy osztatúnak tűnnek, de a kinyílt tok már egyetlen tál formájú, gesztenyebarna magvakkal. Érésidőre a fellevelek és a csészék is elveszítik a sárgaságukat, kizöldülnek. A magvakat a becsapódó esőcsepp szórja szét, a továbbvitelben a vízfolyások és a hangyák segítenek.

Vizes talajokon él, szárazságban eltűnik

Az aranyos veselke a magyar középhegységek mindegyikében megtalálható, rendkívül vízigényes növény, tápdús, laza szivárgó vizes talajokon él, források és csendes patakágak, erecskék mentén szaporodik, a nyári szárazságra nyoma sem marad. Az elmúlt századokban a szignatúratan, a hasonlót a hasonlóval gyógyítani elv alapján a lép betegségeit próbálták gyógyítani a növénnyel.

Aranyos veselke habitusa