Fényes veronika többször is kényszerűen elhagyta családját

A veronikák egyik apró, kertekben, szántókon, szőlőkben gyakori faja fejfájást okoz a botanikusoknak.

A fényes veronika (Veronica polita) az útifűfélék családjába tartozó egyéves, lágyszárú növény. Egész Eurázsiában megtalálható, Közép-Európában gyakori. Apró, heverő szárú növényke, csak a virágzó hajtások emelkednek fel a földről, azok is legfeljebb csak egy arasznyira. A “Veronica” nemzetségnév a Bereniké zsidó és egyiptomi királynők nevéből módosult a latinban, eredetileg győzelmet, dicsőséget hozót jelentett, és ma már népszerű női név az egész világon. A “polita” fajnév szó szerint fényeset jelent. Én annyira fénylőnek nem láttam a leveleket, de kétségkívül fényesebbek, mint a nagyon hasonló fénytelen veronika faj színén is szőrös levelei.

Több száz veronika, apró különbségekkel

A fényes veronika szára bozontosan szőrös, a levelek rövid nyeleken, többnyire átellenesen állnak. A levéllemez felszíne alig szőrös, mélyen csipkés-fogas, a széle gyakran lefelé begöngyölt. A levelek fonáka haloványabb zöld és sűrűn szőrözött. A világoskék, sötétebben erezett szirmok alkotta párta mindössze néhány milliméter átmérőjű, a közepe mindig, az alsó cimpája gyakran fehér. A majdnem kopasz csészecimpák széles-tojásdadok, a tövüknél átfedik egymást. A terméses kocsány viszonylag hosszú, a gömbölyded toktermés sűrűn mirigyszőrös, sekély vágásából a bibeszál maradványa elég hosszan kiáll. Ezek az apró részletek fontosak a világban többszáz, hazánkban is néhány tucat veronika faj határozásához, és csak remélem, hogy nekem itt jól sikerült.

Volt a veronika tátogatóféle és görvényfű, de végül útifű lett

A profi botanikusoknak sem volt könnyű dolguk a veronikák rendszerezésével, régebben a tátogatófélék családjába sorolták őket. Majd ezt a családot átnevezték görvélyfűfélék családjává, de később a genetikai vizsgálatok révén kiderült, hogy a veronikák az útifűfélék családjához állnak közelebb. Újabban a kinézetben, pollenben és kémiában is eltérő, látványosabb virágzatú fürtös veronikákat (egy szóban) fürtösveronika (Pseudolysimachium) néven külön nemzetségbe sorolták. Erről az örökérvényű vicc jut az eszembe, hogy az egykori diák meglátogatja a régi egyetemi tanárát, és az asztalon heverő vizsgatételeket látva megjegyzi, hogy ezek azonosak, mint az ő idejében. A professzor válasza: Hát persze, a kérdések mindig ugyanazok, csak a helyes válaszok változnak évről-évre.

Fényes veronika borzas szára