Bóbitás küllőrojt, a korán őszülő repítőszőrökkel

Száraz gyepek és felhagyott szántók gyakori növénye, lilás virágokkal és éretten fehér bóbitákkal.

De vajon milyen küllő?

A bóbitás küllőrojt (Erigeron acris) fészkesvirágzatú, az őszirózsafélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában honos, két-három arasznyi magasságú, kétéves vagy évelő, lágyszárú növény. Az “Erigeron” tudományos nemzetségnév ógörögül korán öregedőt jelent, mert a rövid virágzás után hamarosan ősz bóbiták díszítik a növényt. Az “acris” fajnév hegyeset, csípőset jelent, sajnos nem sikerült megfejtenem, hogy mire vonatkozik. A magyar küllőrojt név a nyelvészek szerint a küllő madárról kapta a nevét, de én már láttam biciklikerék által begyűjtött növényi rojtokat, így inkább arra szavaznék. Viszont a magyar botanikusok nem kerekeznek eleget a terepen, összekeverték a neveket: a rendszertanilag szomszéd növényt betyárkórónak nevezték el, holott az a leggyakoribb rojt a küllők között. Engem érdekelnek ezek a néveredetek, és nekem segítenek a növény felismerésében, de naivitás lenne a nevezéktanban szigorú racionalitást elvárni.

Őszes bóbiták

A bóbitás küllőrojt az első életévében csak tőlevélrózsát fejleszt, a levelek keskeny oválisak, hosszan nyélbe keskenyedők, épszélűek vagy aprón fogasak, változatos szőrzetűek. A növény az erős karógyökerével és fásodó gyöktörzsével telel át, a második évében magas szőrös elágazó virágszárat hajt, a szárlevelek ülők. A fürtbe vagy bugába rendezett fészekörvek mindössze egy centiméter átmérőjűek, a csöves virágok középen zöldessárgák, a peremi nyelvesek lilák. A fészekpikkelyek hegyesek, zöldek, szőrösek, a külsők csak fele hosszúságúak. A fészek az elvirágzás után is összehúzott marad, nem terül ki. A halvány kaszattermések repítőszőrei egyforma hosszúak, majdnem fehérek, valóban ősz, hüvelyknyi bóbiták, tucatnyian nagyon mutatósak.

Csípős vagy szántóföldi?

A bóbitás küllőrojt erdőirtásokon, száraz gyepekben és parlagokon, azaz már nem művelt szántóföldeken él. Linné, amikor először leírta a növényt, akkor Erigeron acre nevet adott, amiről később feltételezték, hogy a botanikus eltévesztette a latin ragozást, és helyesen E. acris lenne. Szerintem lehetséges, hogy Linné nem tévedett, szándékosan írt acre fajnevet, ami szántóföldit is jelenthet, az angol acre, a német Acker és a görög agros nyomán, a csípős és hegyes helyett. Mindez persze csak az én amatőr nyelvészkedésem. Meg kellene rágcsálnom egy küllőrojt levelet vagy a gyökerét, ha tényleg csípős, akkor lenne egy kevésbé szájbarágós szómagyarázatom.

Bóbitás küllőrojt teljes virágzásban