Távol tartja a hívatlan vendéget.
Az örökzöld, tövises cserje, a tűztövis a rózsafélék családjába tartozik. Szárazságtűrő, a talajra igénytelen fajta. Az év minden évszakában díszít.
Vadovics Edina a tűztövis főbb tulajdonságait figyelembe véve úgy döntött, elő kerítésüket ebből a növényből alakítja ki. Az alábbiakban Edinától tudhatunk meg többek között a gondozásáról részleteket.
"Olyan növényt kerestünk, ami
- ellenálló és jól bírja a kicsit mostoha körülményeket: a járda és a házfal között nem annyira jó a talaj, sokszor szárazabb az átlagosnál és rengeteg napsütés is éri, mert dél-nyugati fekvésű oldalon van,
- örökzöld,
- tüskés, hogy bizonyos fokú védelmet is nyújtson, mivel a ház fala a telekhatáron van, és így rögtön utcára néznek az ablakok.
Korábbi tanulmányaimból ismertem ilyen növényeket, köztük a tűztövist, ezért esett rá a választásunk.
A fentebb említettek alapján védelmet nyújt, ami miatt mi elsősorban ültettük. Őszintén szólva nem gondoltuk, hogy ennyire szereti majd ezt a helyet és ilyen nagyra nő, mert nagyon nagy előnye, hogy zöld falat is jelent, és így amellett, hogy védi a falat pl. a csapadéktól, árnyékot is biztosít, így a hosszú meleg nyári hetek alatt hűti is a szobát, ami a fal túloldalán van.
Továbbá nagyon szeretnek benne a madarak fészkelni, így élőhelyet nyújt nekik, valamint télen táplálékot, mert a tűztövis bogyóit télen megeszik. Tavasszal, virágzáskor pedig a méhek kedvelik.
Végül fontos szempont az is, hogy esztétikai élményt is nyújt a zöldfal, a tavasszal virágzó és ősszel-télen piros és narancssárga bogyókat termő növény. Ősszel és télen van, hogy becsöngetnek hozzánk, hogy szedhetnek-e belőle dísznek.
Mindeközben nem teszi tönkre a falat, nem kapaszkodik rá. Nagyrészt saját magát tartja a növény, mi mindössze egy drót kifeszítésével adunk még extra tartást, ez megakadályozza azt is, hogy télen a hó súlya esetleg a járdára hajlítsa a növényt és így akadályozza a gyalogosforgalmat.
A legfontosabb az, hogy rendszeres metszést, nyírást igényel. Évente kb. 3 alkalommal nyírjuk (vagy ha valami miatt gyorsabban nő, gyakrabban), hogy egyenletesen nőjön, egyenletesen sűrű legyen az ágazat és a levélzet, valamint legfőképp azért, hogy ne zavarja az arra gyaloglókat, sétálókat.
Nem napos helyre nem ajánlanám ültetni, próbálták ismerőseink, de ott nem nő ennyire szépen.
Ültetéskor tettünk komposztot az ültetőgödörbe, de a járda mellett eleve meglévő nem túl jó minőségű földet nem cseréltük ki. Gondoltuk, hogy ha a tűztövis nem bírja, inkább kicseréljük, mert ellenálló, nem kényes és rengeteg törődést igénylő sövényt szerettünk volna.
A tápanyag utánpótlást a lehulló levelei adják: azokat soha nem szedtük fel, mindig ott hagytuk a növény alatt. Ezen kívül más talajjavítót nem használunk.
Napot rengeteget kap, és mivel a ház fala mellett van, viszonylag szélvédett is a hely. Öntözni nem szoktuk, annyi vizet kap, amennyi eső éri. Azt azért hozzá kell tennem, hogy a telkünk másik végében patak folyik, így viszonylag magas nálunk a talajvíz szintje, valószínűleg a növény gyökerei így könnyebben jutnak nedvességhez.
Permetezni nem szoktuk. Ha esetleg valami kártevő megtámadja (pl. levéltetű esetleg), megvárjuk, hogy a természetes ellenségek elvégezzék a dolgukat. De nem érzékeny a tűztövis, jól bírja az ilyen jellegű "támadásokat"."