A kis narancsszínű, apró, minden kertben termő virágból a kertészek kedvence lett, amióta hibrid fajtákkal feldobták a kinézetét, és eközben megmaradt minden jó tulajdonsága és haszna.
A bársonyvirágra (más néven büdöskére) a leggyakrabban úgy gondolunk, hogy ez az a narancssárga és sárga virágú kedves kis növény, amely majd' minden kertben megtalálható. Annyira egyszerű a gondozása, hogy senkinek sem jelent problémát. Jól tolerálja a tökéletesnek nem mondható talajviszonyokat, még a hidegebb és zordabb időjárási viszonyok között is megél, és nagyvonalúan tűri a gondoskodás szinte teljes hiányát is. Nem csoda, hogy ezen jó tulajdonságai miatt az egész világon a kertészek egyik kedvence lett. Ennél azonban többet is érdemes megtudnunk a bársonyvirágról.
A bársonyvirág legtöbb hibrid változata évelő. A melegebb déli vidékeken hosszabb a vegetációs időszaka, míg a hidegebb területeken leginkább egynyáriként tartható, amely a magjait elszórva évről-évre újra kihajt. Ezt elősegíthetjük, ha az elvirágzott virágfejeket a földön elszórjuk.
A bársonyvirág nevelését kora tavasszal a lakásban is elkezdhetjük, hogy mire az időjárás lehetővé teszi, kiültethessük a szabadba vagy nagyobb cserepekbe. A bársonyvirág magjait a kertben helybe is vethetjük, miután a fagyveszély elmúlt.
A kérdés általában nem az, hogy tartsunk-e bársonyvirágot. Sokkal inkább az, hogy milyen fajtát és mennyit ültessünk, mivel a bársonyvirág nem csupán attraktív, de igen hasznos is.
Vajon tudtuk-e?
1. A bársonyvirág bizonyítottan gazdag nektárforrást jelent a pillangók számára, ezért tökéletes választás, ha pillangócsalogató kertet szeretnénk.
2. A virágok élénk színéért felelős festékanyagok Európa-szerte jóváhagyott ételszínezékként kerülnek felhasználásra.
3. A bársonyvirág természetes rovarriasztóként hat: távol tartja a különböző férgeket és egyéb kerti kártevőket. Ha a paradicsom, padlizsán, paprika vagy burgonya köré, illetve közelébe bársonyvirágot ültetünk, egészségesebb növényekre és gazdagabb termésre számíthatunk.
4. A bársonyvirág erős, átható illata megakadályozza, hogy a nyulak, őzek és rágcsálók megegyék a kerti növényeinket.
5. A bársonyvirág gyógyászati célokra is felhasználható. Egyes fajtáit antiszeptikus hatásuk miatt lábgombásodás, harapások és csípések kezelésére használják.
A bársonyvirág népszerűségének további oka tartós, folyamatos virágzásra való képessége. Amikor már minden más hervad a kertben, a bársonyvirág még akkor is javában virágzik. Ami pedig még vonzóbbá teszi, hogy a különböző méretű és színű bársonyvirágok együttesen még a szezon végén is olyan hatást keltenek, mintha a virágos kertünk teljes pompájában lenne.
A bársonyvirág termeszthető a kertben, de tarthatjuk cserépben, balkonládában is. Olyan éghajlati viszonyok között, ahol nagyobb hőingadozásra lehet számítani (tartósan meleg vagy hideg időszakokra), külön figyelmet igényel a növény. Nagy melegben öntözzük rendszeresen, míg a hideg téli hónapokban a cserepes bársonyvirágot helyezzük el a pincében, az alaksorban vagy a garázsban.
A bársonyvirág tehát nem túlságosan igényes növény. Mindaddig, amíg elegendő napsütés éri (minél több, annál jobb), és a talaja is megfelelő, szépen fejlődik és dúsan, folyamatosan virágzik egészen az első keményebb, őszi fagyokig.
