Hólyagos habszegfű: a virágait éjjel látogatják

A bonyolult szexuális életű növény itthon lépten nyomon előfordul,felfújt virágú szegfűféle.

A hólyagos habszegfű (Silene vulgaris) a szegfűfélék családjába tartozó, eurázsiai származású, de már az egész világon elterjedt, két-három arasz magasságú, lágyszárú és évelő növény. A virág felfújt csészéje a klasszikus műveltségű névadót a görög mitológiai alak Szilénosz, a többnyire puffadt hassal ábrázolt borissza bölcs külsejére emlékeztette, így születhetett a “Silene” tudományos nemzetségnév. A “vulgaris” fajnév közönségeset, általánosan ismertet jelent. Felfújt csészéje más szegfűféléknek is van, de ezé a növényé annyira vékony és légies, hogy ezért kaphatta a hab nevet. A hólyagosság csak ráerősít erre.

A hólyagos habszegfű kinézete

A hólyagos habszegfű a mélyre hatoló gyökeréből általában egyetlen szárat hajt. Száraz és napos környezetben a szár függőlegesen, egyenesen felálló, nedvesebb és árnyékos helyen elfekszik, és csak a bimbókkal emelkedik fel. A szárlevelek keresztben átellenesen ülők, egyszerűek, tagolatlanok és ép szélűek, zöldek vagy kékeszöldek, kopaszok.

A virágok nappal nyitnak, de csak este illatoznak

A virágzat egy irányba bókoló laza álernyő, a virágok ugyanazon a növényen lehetnek hímnősek vagy nőivarúak, pontosabban hímsterilek. Hogy még bonyolultabb legyen a szex, vannak hermafrodita és nőnemű növényegyedek is. A nemeket a növényvilágban ritka módon az Y kromoszómák határozzák meg. A kocsányok változó hosszúságúak, vékonyak, a csésze majdnem gömbölyű felfújt hólyag, rózsás vagy zöldes hálós erezettel. Az ötfogú csészéből kihajlik az öt mélyen hasított apró fehér szirom, ami így tíznek tűnik. A körönként öt porzó és főleg a három bibe messze kinyúlik a pártából. A porzók előbb érnek, megfonnyadva csak csüngenek a virágból. A virágok nappal is nyitottak, de csak estétől illatoznak. A kívánatos megporzók a hosszú szájszervű éjjeli lepkék, némelyik bele is petézik a virágba. A haszontalan szabályszegők oldalról berágva jutnak a nektárhoz, és így nem poroznak.

A termés a kiszáradó és kifehéredő csészében lazán elhelyezkedő zöld tok, amely végül kitölti a teret, és a csésze ráfeszül. A megbarnuló, megkeményedő háromrekeszű tok hat foggal nyílik, a kiszabaduló apró magvakat a szél szórja szét.

Salátának, "spenótnak", fűszernek is ehető

A hólyagos habszegfű tavasztól őszig virágzik, a már kifehéredett hólyagok még üresen is szépen díszítenek. A virágzás előtti friss hajtások levéllel és bimbóval nyersen salátába valók, párolva ízes köretek, főzve pürésítve remek ’spenótot’ adnak. Tojásomlettbe és rizottóba tetszetős zöldfűszernek ajánlják. Régen a gyökeréből szappan-helyettesítő mosószert főztek.

Hólyagos habszegfű tömeges habitusa