Vannak fák, amelyek nem tolakodnak a figyelemért, mégis tekintélyt parancsolnak. A kaukázusi szárnyasdió (Pterocarya fraxinifolia) pontosan ilyen: nem harsány, nem díszeskedik, de ha egyszer meglátod, többé nem felejted el. A levegőben szinte lebegnek a hosszú, szárnyas termésfüzérei, levelei pedig úgy suhognak a szélben, mintha valami titkos dallamot követnének.
A Kaukázus legendás fája – mítosz, történelem és elegancia
A Kaukázus népei régóta tisztelik a szárnyasdiót, és nemcsak árnyékot adó fája miatt. A fa a termékenység és az állandóság jelképe volt, hiszen mély gyökerei és szélesen szétterülő ágainak szimmetriája a földi és égi világ közti egyensúlyt fejezte ki. A legenda szerint a grúz falvakban az újszülöttek mellé szárnyasdió-ágat tettek, hogy erőt és hosszú életet hozzon nekik.
A 19. századi európai parképítők pedig a keleti egzotikum és az elegancia szimbólumát látták benne. A párizsi Jardin des Plantes-ben és a londoni Kew Gardensben is hamar meghonosodott, onnan került Közép-Európába, ahol ma is számos arborétumban és kastélykertben találkozhatunk vele.
Egy fa, ami messziről jött
A kaukázusi szárnyasdió a Kaukázus vidékéről és Nyugat-Ázsiából származik – innen a neve is. Az őshazája Grúzia, Azerbajdzsán, Irán és Törökország folyóvölgyeiben van, ahol nedves, termékeny talajon nő. Innen indult hódító útjára a 18. század végén, amikor európai botanikus kertekben megjelent, majd hamar kedvelt parkfává vált. A gyors növekedése, széles lombkoronája és különleges, díszes termései miatt a 19. századi kerttervezők igazi különlegességként tekintettek rá.
A „szárnyasdió” elnevezés a fa legkülönösebb részére, a termésére utal. A diófélék családjába tartozó növény termései apró, lapos magvak, amelyeket papírvékony, repülőszerű szárnyak vesznek körül – mintha a természet saját helikopterei lennének. Nyáron zölden, ősszel sárgásbarna színben lógnak le hosszú fürtökben, akár 40 centiméteresre is megnőve.
Királyi megjelenés, szelíd természet
A kaukázusi szárnyasdió hatalmasra nő: kedvező körülmények között eléri a 20–25 métert is, koronája szélesen elterül, törzse masszív és nemesen ívelt. A látványos levélzet és a szárnyas termések együtt különleges, egzotikus hatást keltenek, mégis valahogy harmonikusan illeszkedik az európai tájba is. Árnyékot adó, hűvös ligetek fája – olyan, amely alatt jó megpihenni nyáron, miközben a levegőben ott lebeg a Kaukázus távoli illata.
A fa szereti a nedves, mélyrétegű talajt és a napos, védett helyeket. Kiválóan alkalmas parkok, tágas kertek díszítésére, de nagyobb udvarokban is jól érzi magát. Mivel a gyökerei erőteljesen terjednek, patakpartok, tavak és vízfolyások mellé is ideális választás – a partot megfogja, a szelet megszelídíti.
Árnyék és emlék
A kaukázusi szárnyasdió ma is méltóságteljes dísze a parkoknak. Nem kér sokat, csak teret és időt. Hálából hosszú életű, hűséges társ lesz, amely évtizedeken át őrzi az árnyékát keresők emlékét. Aki egyszer ültet belőle, az nemcsak egy fát, hanem egy darabka történelmet is a földbe helyez – olyat, amelynek gyökerei messzebbre nyúlnak, mint gondolnánk.