Vannak növények, amelyekkel nagyban gazdagíthatjuk a komposzthalmot. De vajon melyek ezek?
Mondhatni a komposztálás gyakorlatának egy magasabb szintjét jelzi, ha már nem csupán a konyhai hulladékot hordjuk a komposzthalomra, hanem kifejezetten azért termesztünk egyes növényeket, hogy gazdagítsuk vele a rakást. Az újrahasznosítás és -felhasználás remek példája, ha az erre a célra alkalmas étkezési maradékot átalakítjuk értékes kerti tápanyagokká, de még ennél is tovább mehetünk: termesszünk olyan növényeket, amelyekkel még tápdúsabbá tehetjük az érlelődő komposztunkat.
Növények komposztálása, biodinamikus kertművelés
A komposztálás nagyszerű módja annak, hogy nagy mennyiségű háztartási hulladékot dolgozzunk fel kertészeti felhasználás céljára. Vannak kertészek, akik nem elégednek meg csupán ezzel, hanem igen intenzíven olyan biokertészeti módszereket alkalmaznak, amelynek során kifejezetten a komposzthalom növelésére termesztenek növényeket. Ha az alapokat már elsajátítottuk, a komposztálás meglehetősen egyszerű folyamat: a lényeg, hogy biológiailag lebomló szerves hulladékokat, többek között maradék élelmiszereket, fűnyesedéket, gallyakat és más növényi maradványokat gyűjtünk egy halomba. Van pár fontos lépés, amelyeket a komposztálás sikere érdekében célszerű megtennünk, mint például a komposzt rendszeres átforgatása, de az alaprecept szerint gyakorlatilag mindent a halomra hordhatunk, ami idővel természetes úton lebomlik.
A kifejezetten a komposzthalom növelésére termesztett növényekkel egy bizonyos módon gazdagíthatjuk a halmot. Ez általánosan bevett gyakorlat a biodinamikus vagy biointenzív kertművelés során; és bár nem feltétlenül kell e kertművelési filozófiák minden aspektusát a magunkévá tennünk, érdemes ellesnünk, hogyan történik a tápanyagokban minél gazdagabb komposzt érlelése, és komolyan fontolóra vennünk, hogy az optimális összetételű, minden értékes tápanyagot tartalmazó komposzt előállítása érdekében különböző növényekkel gazdagítsuk azt.
Milyen növényt termesszünk komposztálás céljára?
Számos olyan növény létezik, amellyel feljavíthatjuk a komposzthalom tápanyagtartalmát, ráadásul a legtöbb ilyen növény könnyen termeszthető. Termeszthetjük ezeket kifejezetten komposztálás céljára, de a komposztálás lehet akár másodlagos cél is.
Az egyik legkézenfekvőbb választás az olyan hüvelyesek termesztése, mint például a fehér here vagy a kék lucerna. Ezek a növények képesek a gyökerükön élő baktériumok segítségével megkötni a levegő nitrogénjét, és könnyen termeszthetők a veteményes sorai között, vagy akár szegélynövényként is. Ha tehát a lekaszált hüvelyeseket a komposzthalomra hordjuk, nitrogénnel gazdagíthatjuk azt.
Jó néhány olyan gyógy- és fűszernövény létezik továbbá, amelyekből kitűnő komposztnövény válik. Ilyen például a borágó vagy a fekete nadálytő. Mindkettő gyorsan nő, zöldjük növeli a halmot, egyúttal olyan tápanyagokkal gazdagítja azt, mint a foszfor és a cink. Továbbá a fekete nadálytő kiváló makronutriens (kálium) -forrást képez.
A cickafark szintén nagyszerű komposztnövény, amely felgyorsítja a lebomlási folyamatot. A káposztafélékből (például fejes káposztából, jégcsapretekből) termesszünk a szokásosnál egy kicsivel többet, a plusz mennyiséget pedig hordjuk a komposzthalomra. Az étkezési célra történő betakarítás után megmaradt részeik szintén extra tápanyagokkal látják el a komposzthalmot.
A komposztnövények termesztésével tehát intelligens és egyben könnyen megvalósítható módon biztosíthatunk a kert számára értékes tápanyagokat. A hüvelyes növények növekedésük során gazdagítják a talajt, a komposztot pedig értékes tápanyagokkal látják el, hasonlóan a káposztafélékhez, valamint a gyógy- és fűszernövényekhez, amelyek a komposztálás révén szintén kettős célt szolgálnak.