A komposzt készítésekor meglepő dolgokra jövünk rá: nagyon sok háztartási hulladékról kiderül, hogy kiválóan komposztálható.
A komposztálás igen régi módszer, de a jelentőségét akkor ismertük fel igazán, amikor problémává lett az istállótrágya beszerzése és szállítása. A hobbikertész számára a legjobb szervestrágya jelenleg a házilag készített komposzt.
A komposztérlelésre alkalmas anyagok választéka igen nagy, mégis gondosan kell megválasztani, hogy milyen szerves hulladékot használunk fel a komposzt készítéséhez. Az alapszabály az, hogy csak egészséges, betegségektől (penész, rothadás) mentes anyagok kerüljenek a komposztkazalba, illetve a komposztálóba.
A legnagyobb mennyiségű szerves hulladék a kertből származik, tehát még szállítási költség se merül fel vele szemben. Jó alapanyag a metszéskor levágott nyesedék, a szőlővessző, a nyári hajtások, a gyomnövények, a nádtörmelék, a törköly, a kemény fákból származó fűrészpor stb. Igen sok gondot okoz az ősszel lehullott lomb annak, aki nem készít komposztot! A többi anyag közé kell keverni a lekaszált füvet is, amellyel az a probléma, hogy a száraz fű nem korhad, a friss fű pedig penészedik, ezért más anyagokkal kell összekeverni. Jól bevált szabály az, hogy olyan a komposzt, mint a szendvics: minél többféle anyagból áll, annál jobb!
Felhasználható komposztálásra a konyhai hulladék, a burgonya, a dinnye, a bab és a borsó héja, a kifőzött tea, a kávézacc, a tojáshéj, sőt a fatüzelésű kályhák hamuja is. Ez utóbbi értékes kálipótló anyag is. Aki a konyhai hulladékot komposztkészítésre használja, annak kevesebb szeméttel kell bajlódnia!
Önök mit tesznek a komposztba?
