Ligeti csillagvirág, ami hagymából fejlődik, de hangyák hordják szét a magját

A tavasz égszínkék csillagai a lombfakadás előtti, üde ligeterdőkben, folyók és patakok völgyeiben, árterein.

A ligeti csillagvirág (Scilla vindobonensis) a jácintfélék családjába tartozó, közép-európai és nyugat-balkáni elterjedésű, legfeljebb arasznyi magasságú, lágyszárú és évelő hagymás növény. A “Scilla” tudományos nemzetségnév csillagot jelent, szcillának ejtjük, nehogy a görög mitológia tengeri szörnye Szkülla jusson eszünkbe róla. A római birodalom katonai helyőrsége a mai Bécs helyén Vindobona volt, a fajnév innen származik. A névadó Franz Speta osztrák botanikus a Duna mentén, az Ybbs folyó torkolatától a Csepel-szigetig találta a legtöbb példányt, így a helyszín is lehet a névadó. Viszont Speta bizonyára tudta, hogy a vindobona kelta szó fehér alapot jelent, ami jellemző a faj virágára, és így kettős találat is lehetséges. A jácintféléket legjobban ismerő botanikus esetleges magyarázatára sajnos nem leltem rá.

Hangyakalácsos magvait hangyák terjesztik

A ligeti csillagvirág kora tavasszal vöröslő levélcsúcsokkal bújik elő a gyep mélyén lévő télálló hagymájából. A fiatal hagymából csak egy tőkocsány fejlődik, az öregebbeknél néha több is előfordul. Jellemzően két, ritkán három, a talajfelszínen szárölelő, egy centiméter széles szálas tőlevele van. A levelek fényesek, megzöldülnek, csuklyásan végződnek. A narancsos vagy vöröslő hajtáscsúcsot akár tucatnyi szürkészöld, sűrűn álló bimbó takarja. Nyíláskor a virágzat megnyúlik, laza sokvirágú fürt lesz, az alsó kocsány a leghosszabb, fölfelé rövidülnek. A lepel, a magház, a bibe- és porzószál változatos árnyalatú kék, a portokok sötétebbek. Az éppen nyíló lepel külső oldala középvonalán még marad egy zöldesszürke csík.

A virágbelső közepe maradandóan fehér, ami fontos fajhatározói bélyeg, és talán névadási ok. A megporzást rovarok végzik. A termés háromrekeszű tok, éredéskor sötétzöld, később világosbarna. A lepel maradványai az első nagyobb esőig a terméseken maradnak. Érésidőre a levelek kiszélesednek, meghosszabbodnak, a virágzati tengely is tovább nyúlik, megzöldül, és a termések súlya alatt a talajra fekszik. A hangyakalácsos sárga, majd sárgásbarna magvakat hangyák terjesztik.

Honos, vad és nemesített csillagvirág is él nálunk

Hazánkban több csillagvirág faj honos, mind védett. A többség tavasszal virágzik, egy ősszel. Kék, lila vagy rózsás virágúak, viszonylag gyakoriak a színhiányos fehér példányok. A kertekben és parkokban távolabbi vidékekről származó és nemesített csillagvirágokat is ültetnek, ezek színe és mérete nagyon változatos.

Ligeti csillagvirág szárölelő tőlevelei