Kapotnyak, az örökzöld erdei szőnyeg

Izgalmas formájú és színű levelei eltakarják a talajt az erdőben. Az avarban alig láthatók az apró virágai.

A kereklevelű kapotnyak (Asarum europaeum) a farkasalmafélék családjába tartozó erdei talajtakaró, évelő növény. A kapotnyak szó szláv eredetű, és a levelek lópatkó vagy még inkább patanyom alakjára vonatkozik. A tudományos nemzetségnév (Asarum) ágnélkülit jelent, és a kapotnyak valóban a talajhoz simul. A fajnév (europaeum) az európai elterjedést jelzi.

Gyógynövényként több a kára, mint a haszna

A nedves talajú üde erdőkben járva, különösen a vízpartok közelében helyenként már a hóolvadáskor fényes, sötétzöld levelek borítják a földet, megszakítva a vastag avar barna egyhangúságát. A látvány barátságos, közel hajolva az illata fűszeres, borsszerű vagy mások szerint a gyömbérhez hasonló. De ne kóstoljuk meg, mert az egész növény mérgező. Régen számos bajra gyógynövényként használták, de mára kiderült, hogy nagyobb a mérgezési veszély, mint a várható gyógyerő. A kapotnyak örökzöld, de nagyon hideg télben vagy nagy szárazságban azért elszíneződnek a levelei.

Hangyakalácsot készít, abban viszik a magját

Az igazi meglepetés akkor ér bennünket, ha óvatosan benézünk a levelek alá. A fényesen kopasz levélfelszín szőrös fonákot takar, sőt a kúszó szárak és különösen a virágok sűrűn gyapjasak. Az apró, magányosan végálló, kora tavasszal nyíló mélybordó virágokban a hatsugarú bibét és néha a 12 porzót is láthatjuk. A talajhoz simuló virágról korábban a hangyamegporzást feltételezték, ami nem bizonyult valósnak, viszont a tápláló hangyakalács függelék miatt a magvakat tényleg a hangyák hurcolják szét. Későbbi kutatások szerint csigák és gombamuslicák is felmerültek megporzóként, de csak az a bizonyos, hogy az önmegporzás is lehetséges.

Kereklevelű kapotnyak fényes levelei fölülről