Válasszunk sótűrő fajokat.
Az útmenti örökzöld sövények életét számos tényező nehezíti. Az elhaladó járművek által okozott szennyeződés, valamint az olvadékvíz rákerül a levelekre, vagy a talajon keresztül eljut a gyökerekhez. Emellett meg kell küzdeniük az útszóró só károsító hatásával is.
A növények a gyökereken keresztül veszik fel a sót, amely a kiszáradáshoz hasonló tüneteket okoz, vagyis barnuló, deformált hajtásvégeket, elhalást, az alsó levelek száradását. Tavasszal az érintett növények gyakran túl későn indulnak növekedésnek, a legrosszabb esetben pedig mindez a növény pusztulásához vezet.
Az utak, járdák menti sókoncentrációt elsősorban azzal csökkenthetjük, hogy a nem fagyos napokon meglocsoljuk a növényt és a környező talajt. Ezenkívül nádszőnyeg vagy 1 méter magasságig feltett gyapjútakaró is megvédheti a növényeket a káros sótól.
Nem minden növény reagál érzékenyen a sóra. Különösen intoleránsak az örökzöld tűlevelűek, többek között a gyakran előforduló tuja és hamisciprusfajták, amelyek komoly károsodással válaszolhatnak.
A legjobb, ha az érintett területekre olyan növényeket ültetünk, amelyek jobban tolerálják a sózást. A tömör növekedésű közönséges boróka 'Compressa' fajta, a mezei juhar, a japán rózsa, az ükörkelonc, a borsófa, a pukkanó dudafürt, a havasi ribiszke jó választás lehet.