A napraforgó (Helianthus annuus) az augusztus–szeptemberi kert igazi sztárja: hatalmas, mosolygós virágfejeivel nemcsak a méheket és madarakat vonzza, hanem a kertészek szívét is megdobogtatja.
A legtöbben persze a napraforgómagra gondolnak – pirítva, sósan vagy madáreleségként –, de valójában a növény sokkal többet tud ennél. A szirmok, a szár és még a levelek is rejtenek meglepetéseket, ha kicsit nyitott szemmel nézzük.
Teát a napfényből – szirmokból forrázat
A napraforgó szirmai nemcsak szépek, de gyógyhatásuk is ismert. A frissen szedett sárga szirmokból teát lehet készíteni, amelyet régebben torokfájás és láz csillapítására is ittak. Íze kissé kesernyés, de mézzel édesítve kellemes és különleges ital lesz belőle. Ha legközelebb a kertben gyönyörködsz a napraforgóban, gondolj rá úgy, mint egy alternatív „gyógynövényre”, amely szó szerint a nap energiáját sűríti magába. (Humoros mellékzönge: ha valaki túl sokat kortyol, lehet, hogy belülről is „napraforgóvá” válik – mindig a fény felé fordul majd!)
A szár nem szemét – téli madárhotel
A napraforgó szárát sokan egyszerűen kidobják, pedig rengeteg hasznos felhasználási módja van. Az erős, üreges szárakat fel lehet darabolni, és madáretetőként használni: a szárdarabokat összekötve kiváló menedéket adnak a kisebb énekesmadaraknak. Ha a fejeket rajta hagyjuk a száron, akkor a madarak télen maguk csipegethetik ki a magokat – a kert így egy kicsit „önellátó étteremmé” válik.
Másik ötlet: a szárak belsejét üresen hagyva rovarhotel is készíthető belőlük. A magányos méhek és katicák szívesen költöznek ezekbe, így a napraforgó szárával nemcsak a madarakat, de a rovarokat is vendégül láthatjuk.
Levelek a konyhában? – nem tréfa
Kevesen tudják, de a napraforgó fiatal levelei salátába is kerülhetnek. Ízük hasonlít a spenóthoz, bár valamivel erőteljesebb, kissé fanyar. Főzve vagy párolva zöldségként fogyaszthatók, bár bevalljuk: a kertészek többsége inkább dekorációként tekint a napraforgóra, semmint ebédalapanyagra. De egy-egy bátor kísérletező számára érdekes élmény lehet a „napraforgó-spenót”.
Szirmok a szépségápolásban és a kézműveskedésben
A szirmokból nemcsak tea, hanem természetes színezék is készíthető: enyhe sárgás árnyalatot adhat szövetnek vagy papírnak. Régen a népi kézművesek használták így, ma pedig egyre többen fedezik fel a természetes festékek világát. A gyerekekkel közös kreatív program lehet például napraforgó szirmokkal festeni vagy préselt szirmokból könyvjelzőt készíteni.
Napraforgó mint talajjavító
A napraforgó nemcsak a szemnek kedves, hanem a talajnak is. Gyökérzete mélyre hatol, és segít lazítani a tömörödött földet. Érdemes a vetésforgóban úgy beilleszteni, hogy utána a mélyre hatoló gyökérrel rendelkező növények is jól fejlődjenek. Emellett a napraforgó remek zöldtrágyanövény: a szármaradványokat bedolgozva értékes szerves anyag kerül vissza a földbe.
Mosolygós napkorong a kert végében
Végül ne feledjük a legfontosabbat: a napraforgó puszta látványa is jótékony. Kevés olyan növény van, amely ilyen derűt sugároz. Ha a kert végében ott sorakoznak a napraforgók, a szomszéd biztosan megkérdezi: „Te, ide költözött a Nap?” És valljuk be: egy rosszabb nap után ki ne szeretne egy hatalmas, sárga mosollyal szembenézni?
A napraforgó tehát messze nem csak magként vagy olaj formájában hasznosítható. A szirma, a szára, a levele és még a gyökérzete is értéket képvisel – a madaraknak, a rovaroknak, a kert talajának és nekünk, embereknek is. Érdemes tehát új szemmel nézni rá: nem csak egy virág, hanem egy komplett „ökológiai multitool”, amelyben egy csipetnyi humor és rengeteg napfény rejlik.