Piros mécsvirág: a kétlaki szegfű-ritkaság

Patakparti erdőszélek, nedves hegyi rétek piros virágú, nálunk ritka, védett szegfűféléje.

A piros mécsvirág (Silene dioica) a szegfűfélék családjába tartozó eurázsiai származású, de már az egész világon széthurcolt, fél- egyméteres magasságú, évelő, néha csak áttelelő, lágyszárú növény. A “Silene” tudományos nemzetségnév Szilénosz, a görög mitológia nagyhasú borissza bölcsének nevéből származik, a virág felfújt csészéje rá emlékeztette a névadót. A “dioica” fajnév kétlakit jelent, alapesetben a növény valóban kétlaki, azaz külön egyedeken vannak a hím és nővirágok, de elvétve találhatók hermafrodita virágok is, így a háromlakiság is előfordul. A magyar mécsvirág név a közeli rokon, és sokkal gyakoribb fehér mécsvirágra utal, amely csak este nyílik, és a fehér szirmai mécsesként világítanak a sötét éjszakában.

A piros virágok egész nap nyílnak

A piros mécsvirág tőlevelei nagyok, nyelesek, alig fölemelkedők. A szár később magasra nyúlik, szőrös, gyakran vöröslő, fölül villás elágazású. A szárlevelek keresztben átellenesen ülők, tojásdadok vagy lándzsásak, mindkét oldalukon sűrűn szőrösek.

A virág csészéje megnyúlt, korsó formájú; a hímeknél tíz, a nővirágoknál húsz, zöld vagy a napos oldalon vörös érrel. A nővirágok csészéje felfújt, mint a görög mitológia sziléneinek a nagy hasa, a hímek csészéi kevésbé puffadtak. A virágokban tíz porzó vagy öt bibe van, az utóbbiak hosszabban kinyúlnak.

A virágok egész nap nyílnak, nem illatosak, a megporzókat sötét rózsaszín szirmaikkal csalogatják. A szirmok mélyen kéthasábúak, a tövüknél mellékpárta akadályozza a rövid szájszervű rovarokat. Így főleg lepkék látogatják, a poszméhek megporzás nélkül, a csészét oldalról kilyukasztva potyautasként jutnak a nektárhoz.

A piros mécsvirág érett, száraz termése a széllel is szórja a magvait, de a biztonság kedvéért a végén tíz visszahajló foggal nyíló toktermése a növény mellett elhaladó állatok szőrébe is belekapaszkodik, hogy még messzebbre jussanak az utódok.

Kertészek a sok virágért nemesítik

A piros mécsvirág gyökere a régmúltban szappant pótló mosószer volt. A haloványabb rózsaszín virágú példányai valószínűleg a fehér mécsvirággal keresztezett hibridek. Kertészek által nemesített fajtái gyakran élénk pirosak, teltvirágúak.

Piros mécsvirág dús virágzata