A vadkenderhez hasonló méteres rost- és gyógynövényt épp egy tőrösdarázs használja leszállópályának.
A sédkender egy méteres termetű, némileg a kenderre hasonlító, és korábban szintén rostforrásként is hasznosított mocsári növény. A kenderszerűség a rostoktól eltekintve csak külsődleges, nem rokonok, a sédkender a fészkesvirágúak, újabb nevén az őszirózsafélék családjába tartozik. A "séd" szó régi magyarsággal kis vízfolyás, patak, erecske jelentésű, és a növény nedves, vízparti élőhelyére utal.
Ókori botanika
A sédkender tudományos neve Eupatorium cannabinum, a nemzetségnevet VI. Mithridatész Eupatór, az ókori anatóliai Pontosz királya után kapta a növény, nem véletlenül. A király a történelemkönyvekben a Rómával vívott háborúi miatt szerepel, de növénytudós is volt, botanikus kertet alapított, tanulmányozta a növények életét. Érdeklődésének gyakorlati oka, hogy a politika máig is hatásos eszközének tartott mérgeket megismerje, és önmagát megvédje az ellenségei által használt növényi mérgektől. A "cannabinum" fajnév a kenderszerűséget jelenti latinul. A sédkender kétezer éve, és ma is számos bajra használatos gyógynövény.
Horror a darázs, de hasznos
A bevezető képen egy félelmetesnek tűnő sötétszárnyú tőrösdarázs (Scolia hirta) készül landolni a sédkender virágzatán, de az ijesztő nevű rovar csak nektárt szürcsölget a fészkes virágzaton. A tőrét ember ellen csak nagyon szorult helyzetében használná, tehát inkább ne próbáljuk megfogni. Párzás után a nőstények bogár lárvákat keresnek a földfelszín alatt, leásnak hozzájuk, a petéiket a lárvákra rakják. A kikelő nyüvek eleinte kívülről, majd belülről is felfalják a lárvát, bábozódnak, végül kirepül a békés virágszerető imágó. Az ártalmatlan rózsabogár és az erdőket pusztító cserebogár pajorja a parazita kedvenc prédája. Az alien-darázs életmódja horrorisztikus, de az erdő szempontjából nagyon hasznos.
Sédkender habitusa
Sédkender szárlevelei
Háziméh a sédkender virágzatán
Sötétszárnyú tőrösdarázs landolása sédkenderen
Tőrösdarázs landolt a sédkender virágzatán