Selymes boglárka, a rovarok nagy kedvence

Száraz gyepek, ritkás erdők, erdőszélek késő-tavaszi és nyári citromsárga virága, védett növény.

A selymes boglárka (Ranunculus illyricus) a boglárkafélék családjába tartozó, Európa melegebb vidékein honos, egy-két arasz magasságú, lágyszárú és évelő növény. A “Ranunculus” tudományos nemzetségnév békácskát jelent, valószínűleg a legtöbb boglárka faj békákkal közös vizes-nedves élőhelye alapján. Az “illyricus” fajnév az ókori Illíriára, a Balkán-félsziget északnyugati részére utal, amely a növény jellemző előfordulási területe. A magyar boglárka név díszes gombocskát jelent, a selymes jelző a növény teljes felületét borító finom szőrzetre vonatkozik.

Gyönyörű sárga virág, mézfejtőkkel

A selymes boglárka gyökérágai koloncosan megvastagodottak. A növény tarackol, azaz a gyökere vízszintes kúszásával ivartalan úton terjeszkedve nagyobb telepeket képez. A koloncokat nem tudom fotón bemutatni, mert nem szívesen ásom ki a növényeket még a pontos határozás érdekében sem, a védetteket természetesen tilos is lenne. A gyakran már ősszel megjelenő tőlevelek keskeny-lándzsásan tagolatlanok vagy három keskeny szeletre szeldeltek. Az egyenesen felálló szár kevés levelű, a levelek szórt állásúak, tenyeresen három, ép szélű keskeny szeletre tagoltak. A szár és a levelek ezüstösen, rásimulóan sűrűn selyemszőrűek. A hosszú virágkocsányok a szárlevelek hónaljából erednek. A virág hüvelyknyi átmérőjű, öttagú, a sziromszerű mézfejtők fényes, élénk citromsárgák, a belsejük tövén a nektárt is kiválasztó illatepidermisz felület jól láthatóan kirajzolódik. A csészelevelek a virágnyíláskor még a szirmokhoz illeszkedők, majd elállók, végül visszatörtek, tartósan a kocsányhoz simulók. A virágokat rengeteg rovar látogatja, a megporzás haszna mellett sok kárt is okoznak, megtépázzák. A terméscsoport hosszúkás tojásdad, az egymagvú aszmagterméskék csőrei felállók.

Védett, tőlünk északra nehezen jut el

A selymes boglárka a száraz gyepek, homok- és löszpuszták, ligetes erdők, erdőszegélyek növénye. Hazánkban és Európa néhány országában védett faj. Tőlünk északabbra még inkább veszélyeztetett, nem mindig virágzik, a bimbók néha nem nyílnak ki; vegetatív úton, a koloncos gumók mesterséges elszaporításával kísérleteznek a tudós természetvédők.

Selymes boglárka ezüstös levele