Az aranyos tavaszi virág csak mímeli a nektárt, ráadásul azt is csak tévedésből.
A salátaboglárka (Ficaria verna, néhol más néven Ranunculus ficaria) a boglárkafélék családjába tartozó, lágyszárú, évelő növény. Szinte mindenki ismeri tavaszi, tündöklően sárga virágairól, amelyek ragyogását még inkább kiemeli a talajt összefüggően borító leveleinek mély zöldje. A virágszerkezetről megoszlik a tudósok véleménye; egyesek szerint a szépséges sárga takarólevelek a párta szirmai, amelyeket bimbós korban és a napi becsukódáskor zöldes, hártyás csészelevelek védenek. Mások szerint a virágtakaró egynemű, sárga lepellevelekből áll, és a zöldes hártyák csak fellevelek. Remélem, hogy a boglárkákat és az olvasókat ez a tudományos bizonytalanság nem aggasztja.
A virágok csillogása
A salátaboglárka virágok csillogása persze igazából nem nekünk szól, a nektárt kereső megporzó rovarokat navigálja. Evolúciós tévedésként akkor is, ha az elterjedtebb alfajnak (F. v. subsp. bulbilifera) nincs szüksége sem nektárra, sem ragyogásra, sem rovarra, mert léha terméseit apomiktikusan, azaz megporzás nélkül hozza, és vegetatívan, sarjgumócskákkal (bulbili) szaporodik.
Hogyan szaporít a gumócska?
A gumócskák a virágzás után, a levélnyelek tövénél képződnek, a növény föld fölötti részeinek nyári elhalása után a talajra kerülnek, és belőlük új egyed fejlődik. Ezek a tetraploid (négyszeres kromoszómaszámú) klónok nagy területen borítják tavasszal a nyirkos erdők talaját. A lombkorona későbbi mély árnyékát, a nyári hőséget és a téli hideget csak a gyökerek vészelik át, a rajtuk lévő koloncok a tápanyagraktárak. A megvastagodott gyökerek a tudományos névadók, állítólag a fügére (Ficus) hasonlítanak, de szerintem inkább a lógó szemölcsökre, és a hasonlót a hasonlóval (szignatúra-tan) elve alapján már az ókorban azok kezelésére használták. A “verna” tavaszit, a “Ranunculus” békácskát jelent.
Hiába a neve, nem jó salátának!
Kivételesen az amúgy jól érthető magyar név is megérdemel némi magyarázatot, mert ezt a salátát én nem javasolnám általános fogyasztásra. Nyersen a salátaboglárka minden része mérgező, az egészen fiatal levelek és a bimbók csekély mennyiségben talán kevésbé, mégis sokan ajánlják a tavaszi salátakeverékekbe. Régi hiedelem, hogy a növény magas C-vitamin tartalma miatt skorbut ellen is hatásos, de ez nagy valószínűséggel egy másik növény, az orvosi kanálfű (Cochlearia officinalis) volt. Szárítással vagy hőkezeléssel a boglárka toxinjai eltűnnek, így a forrázott levelek, a megsütött sarj- és gyökérgumók ártalmatlanok, viszont a vitamin nagy része is megsemmisül. Óvatosan kóstolgassuk, gyerekektől tartsuk távol!
Gólyahír-levelű vagy ligeti boglárka
A másik alfaj (F. v. calthifolia) a nevét a mocsári gólyahírre hasonlító leveleiről kapta. Ez diploid, azaz normál kromoszómaszámú növény, rovarmegporzással, ivaros szaporodással, jól termékenyült aszmagcsoport termésekkel, sarjgumók nélkül. A virágzó szár csupasz, levéltelen, a levelek tőlevélrózsát képeznek, a növény kevésbé vízigényes, félszáraz gyepekben is megél. A névújítók javaslata szerint nem a túl hosszú “gólyahírlevelű”, hanem a “ligeti salátaboglárka” nevet kellene használnunk. Sajnos a két alfaj triploid hibridjei mindkét szülőre hasonlítanak valamennyire, ami nehezíti a növényhatározást. Segítség, hogy a levélhónalji sarjgumócskák virágzás utáni tömeges jelenléte a tetraploid Ficaria verna subsp. bulbilifera alfajt azonosítja.
Észak-Amerikában mindent megelőz és elnyom, így gyom
Észak-Amerikában a salátaboglárka veszélyes invazív özönnövénynek számít, ami az alfajok változatosságát és hihetetlen alkalmazkodó képességét tekintve nem is olyan meglepő. A boglárka tavasszal megelőzi a honos amerikai erdei gyepszint növényeit, teljes borításával elnyomja, kiszorítja azokat. A júniustól a felszínen elhaló boglárkaszőnyeg után viszont hat hónapig fedetlen a talaj, szabad prédája az eróziónak. Így számos amerikai államban még a kertekbe sem ajánlják a salátaboglárkát, nehogy kiszabaduljon a szabad természetbe. A kertészeket is megkérték, hogy csak teltvirágú és sarjgumók nélküli fajtákat ültessenek, amelyek maguktól nem tudnak elszaporodni.
Salátaboglárka tündöklő virága
Salátaboglárka tavaszi talajborítása
Salátaboglárka 3 csésze- és 8 sziromlevele
Salátaboglárka sarjgumós alfajának fényes kissé karéjos levele
Salátaboglárka megvastagodott, koloncos gyökerei
Salátaboglárka levélhónalji sarjgumói
Salátaboglárka fejletlen aszmag termései
Salátaboglárka gólyahírre hasonlító levele
Salátaboglárka tőlevélrózsája