Törpemandula, a száraz vidék védett szépsége

Törpemandula, a száraz vidék védett szépsége

A kicsinységétől eltekintve tényleg hasonlít a mandulára, de a genetikai kutatások szerint ez csak formai hasonlóság, a rokonság a valóságban távolabbi.

A törpemandula (Amygdalus nana) a rózsafélék családjába tartozó, ázsiai és kelet-európai származású cserje, azaz kis termetű, fásszárú növény. Az “Amygdalus” tudományos nemzetségnév a mandulafát jelenti, a “nana” fajnév a törpét. A DNS-elemzés új eredményei alapján helyesebb a “Prunus tenella” elnevezés, ami egy törékeny termetű szilvára fordítható, de természetesen a növény ugyanaz, és mi továbbra is láthatjuk a mandula hasonlóságot. A növényhatározók még két szóban (törpe mandula), külön írják, de szerintem helyesebb egybe írni, mert nem egy kis manduláról, hanem egy másik fajról van szó.

Kompakt, virágos cserje

A törpemandula legfeljebb másfél méter magas, gyökérsarjas terjedéssel gyakran sűrű telepet alkotó cserje, vékony, függőlegesen álló ágain sok rövidhajtás van. A szürke, egyenes ágakon az apró barna oldalrügyek kettesével-hármasával ülnek. A rövidhajtásokon csomósan fakad a lomb, a virágok magánosan vagy akár hármasban nyílnak. A levelek hosszúkás lándzsásak, ékvállúak, hosszan rövid nyélbe keskenyedők, színükön fényesek, mindkét oldalukon kopaszok, szélükön többnyire fűrészesek. A világoszöld levelek ősszel lilára színeződnek. Az öttagú virágok kocsánytalanul ülnek, a tompa, bordó csészecimpák szétállnak, a szélük porcosan fűrészelt, a bimbók pirosak, a kinyílt szirmok élénk rózsaszínűek. A húsz-harminc porzó látványos körbe fogja az alig észrevehető bibét. A termés egy, legfeljebb két centiméter átmérőjű, majdnem gömb alakú. A szürke, sűrűn molyhos burkon belül egymagvú csontár van. A burok éréskor magától felreped, a csontár kihullik, a talajban csírázó mag a csonthéjat ketté tárja.

A természetben védett, de dísznövényként kapható

A törpemandula Szibériától Alsó-Ausztriáig honos, nyugatabbra csak dísznövényként van jelen, nálunk védett növény. A síkságon a lösz erdőssztyepp jellemzője, a dombokon és a hegyeken a felhúzódó lösztakarót jelző cserje. Száraz tölgyesek szélein, tisztásain, meredek hegyvidéki felhagyott szőlők egykori teraszain virágzáskor könnyen felfedezhető. Fehér és piros virágú kertészeti fajtáit szerte a világon ültetik.

torpemandula 02
Törpemandula sűrű sövénye virágzásban

torpemandula 03
Törpemandula egyenesen felálló ágai

torpemandula 04
Törpemandula fakadó levelei

torpemandula 05
Törpemandula fűrészes levele

torpemandula 06
Törpemandula hajtáscsúcsa

torpemandula 07
Törpemandula virágzó ága

torpemandula 08
Törpemandula porcos csészecimpái

torpemandula 09
Törpemandula rengeteg porzója

torpemandula 10
Törpemandula terméskezdeményei

torpemandula 11
Törpemandula éredő termései

Korábban írtunk róla: