A nap, amikor a rendrakásnak külön ereje van. Április 10. különös jelentőségű nap. Közönséges évben ez az év századik napja, és a néphagyomány tisztító, féregűző, rendrakó napként tartotta számon. Nem véletlenül kapcsoltak hozzá takarítást, mosdatást, söprést, az istálló és a ház rendbe tételét: a tavasz ekkorra már nemcsak ígéret, hanem valódi fordulat, és ami a télből megmaradt, attól ilyenkor ideje megszabadulni.
A régi falusi világban a tisztaság nem pusztán kényelmi kérdés volt, hanem védelem is. A ház kisöprése, az istálló rendbetétele, az állatok lemosása, a víz használata mind azt a hitet fejezte ki, hogy a rend és a tisztaság együtt a bajt, a férget, a betegséget is távol tartja. Az ilyen napok ezért mindig többet jelentettek egyszerű házimunkánál: átmenetet jeleztek a tél maradványai és a tavasz valódi munkarendje között.
Féregűző nap és rámutató idő
A néphagyomány április 10-ét féregűző napnak is nevezte. A lakást, az istállót kitakarították, kiűzték belőle a férgeket, az emberek és a lovak megfürödtek, a teheneket pedig leöntötték, lemosták. A tisztító cselekvések mögött egyszerre volt gyakorlati tapasztalat és mágikus gondolkodás: ha tisztábban indul a tavasz, kevesebb baj marad a ház körül.
Száznap rámutatónap is volt. Bácskában és Baranyában úgy tartották, hogy az ezen a napon tapasztalt időjárás még negyven napig visszaköszönhet, sokszor éppen ellentétes formában. Ez a fajta időjóslás jól illik az áprilisi világhoz: a hónap bolondos, csalfa, egyszerre ígér meleget és küld vissza hajnali hideget.
Ha erre a napra esett virágvasárnap, a megfigyelés még nagyobb súlyt kapott. A régiek különösen figyelték az eget, mert úgy vélték, a mai idő negyven napig útmutató lehet. Ha esett az eső, azt is mondták: férges lesz a gyümölcs. Ez a gondolat ma már inkább népi időjóslásként érdekes, de jól mutatja, milyen szorosan kapcsolták össze az ünnepi napokat, az időjárást és a termés sorsát.
A kobakosok ideje: mit érdemes most vetni?
Április 10. a Kerti Kalendáriumban nemcsak tisztító nap, hanem vetési fordulópont is. Régi szokás szerint ekkor kell elvetni az indás, kobakos növényeket: az uborkát, a dinnyét, a tökféléket. Ennek gyakorlati magja is van: a kertészeti tapasztalat szerint az év századik napja táján a talaj és a levegő már sokszor eléri azt a hőmérsékletet, amelytől ezek a melegkedvelő növények biztonságosabban indulnak.
A népi tanácsok itt sem maradtak meg puszta szabálynak. Székelykevén például azt tartották, hogy dinnyavetéskor bukfencet kell vetni, hogy a dinnyék olyan nagyra nőjenek, mint a bukfenc volt. Ilyenkor szépen látszik, mennyire együtt élt a kertművelésben a gyakorlat, a játék, a kívánság és a hiedelem.
A régi szövegek szerint ezen a napon salátát, krumplit és kerti virágokat is vetettek. Ez ma is beleillik az áprilisi kerti ritmusba, bár ezek inkább általános tavaszi munkák, míg a kobakosok vetéséhez különösen erősen kapcsolódik a századik nap hagyománya.
Amit ma már érdemes óvatosabban olvasni
A régi hagyomány szerint április 10. előtt nem ajánlatos elkezdeni a szőlő metszését. Ezt ma inkább népi megfigyelésként érdemes olvasni, nem korszerű szaktanácsként. A szőlőt a gyakorlatban rendszerint jóval korábban, késő télen vagy kora tavasszal metszik meg, még az erősebb nedvkeringés megindulása előtt.
Hasonlóan magyarázatra szorul a régi mondás, hogy ezen a napon nem szabad baromfit ültetni. Itt az ültetés nem szó szerinti ültetést jelent, hanem azt, hogy nem tartották szerencsésnek a kotlóst tojásra tenni, vagyis ekkor kezdeni a keltetést. Az efféle tilalmak jól mutatják, mennyire átszőtte a gazdálkodást a napokhoz kötött szerencse- és balszerencse-képzet.
Mit figyeljünk a kertben ezen a napon?
Április 10-én érdemes úgy körbejárni a kertet, hogy közben a tisztítás és az indulás kettős ritmusát keressük.
-
Melyik ágyás kér most rendrakást, gyomlálást, fellazítást?
-
Hol látszik, hogy a talaj már eléggé meleg a vetéshez?
-
Melyik növény indulna most szépen, és melyiknél kell még türelem?
-
Van-e olyan régi kerti eszköz, zug vagy sarok, amelyre most ráfér a tavaszi nagytakarítás?
-
Milyen régi mondás vagy családi megfigyelés él még nálunk erről az időről?
A Kerti Kalendárium ilyen napjai arra is valók, hogy az ember ne csak dolgozzon, hanem észrevegye: a tavaszi rendrakás nem a tél maradékának eltüntetéséről szól csupán, hanem arról, hogy helyet készítünk annak, ami most indul igazán növekedésnek.
Amit április 10. üzen
Április 10. a Kerti Kalendáriumban a tisztulás, a megfigyelés és az indulás napja. Van benne söprés, víz, vetés, időjóslás és játékos hiedelem is. Ritka, szép sűrűségű nap: egyszerre gyakorlati és jelképes.
Talán ez a legfontosabb üzenete. Tavasszal nemcsak vetni kell, hanem helyet is készíteni. Nemcsak remélni kell a növekedést, hanem letisztítani körülötte a világot.
