A naptárreformok előtt évkezdő napnak tartották. Vidáman, mókázással, bolondozással ünnepeltek a természet megújulását, újjáéledését.
Mióta a naptárreformmal január 1. lett az évkezdés ideje, április elseje elvesztette az évkezdés funkcióját, csak "komolytalan újév", bolond nap lett. Ezen a megbízhatatlan, bolond napon sehol sem ajánlják, hogy valamibe kezdjen az ember, mert nem jó kezdőnap.
Mivel április elseje a téli napfordulótól számított századik nap, ezért régen "száznapnak" is nevezték. Alkalmasnak vélték e napot a régiek az indás növények, a dinnye, az uborka vagy a tök vetésére és ettől számítva a századik napon várták a zsendülésüket.
