Szeptember különös hónap. Naptár szerint megérkezik az ősz, de a kert sokszor még hetekig nyári üzemmódban dolgozik. Érik a paradicsom, a paprika, a szilva és a szőlő, virágoznak a késő nyári évelők, a méhek még járják a kertet, közben azonban már hosszabbak az éjszakák, hamarabb érkezik az este, reggelente gyakrabban csillog harmat a leveleken, és a növények egyre nagyobb része virágzás helyett magot érlel.
A régi paraszti kalendárium számára szeptember nem egyszerűen az ősz első hónapja volt. Olyan fordulópont, amikor egyszerre kellett figyelni a betakarításra, a következő vetésre, az állatokra, a közelgő szüretre és arra, milyen telet ígér az ég. Ezért talán egyetlen hónap sem őriz annyi időjárási és termésjósló mondást, mint az ősz eleje.
„Szeptember szép ember”
A régi megfigyelés szerint szeptember a három „ember végű” hónap közül még a legbarátságosabb. A rigmus így őrizte meg:
„Szeptember szép ember, november csúf ember, december rossz ember.”
Van benne némi népi meteorológiai humor, de az alapja könnyen érthető. Szeptemberben gyakran még kellemesen meleg nappalok következnek, miközben a nyári forróság már enyhülhet. Novemberre azonban a lomb nagy része lehullik, gyakori a köd, december pedig már a tél világa.
A kertész számára a „szép ember” szeptember valóban ajándék lehet. Ha az idő kedvezően alakul, hosszú hetekig érhet tovább a paradicsom és a paprika, szépen cukrosodhat a szőlő, és az őszi ültetésekhez is jó körülmények jöhetnek.
A fecskék már az őszelő hírvivői
Az eredeti népi megfigyelés szerint az őszelő jele a sok gyülekező fecske. Kisasszony napja, vagyis szeptember 8. környékén már különösen figyelték őket, és a hagyomány szerint ezután lassan búcsúznak, hosszú vándorútra indulnak.
A madárvonulás természetesen nem naptári pontossággal történik. Az időpontot faj, időjárás, táplálékkínálat és sok más tényező befolyásolja. Mégis kétségtelen, hogy szeptemberben egyre látványosabbá válik a készülődés.
A régi ember számára a madarak viselkedése az évszakváltás egyik legbiztosabban megfigyelhető jele volt. Nem kellett meteorológiai állomás ahhoz, hogy észrevegye: ha az ég egyszer csak tele van gyülekező fecskékkel, valami változik.
A kertész ma is jól teszi, ha néha felnéz.
„Megnézi szeptember, miért dolgoztunk a nyáron”
Ha hűvös az idő, a régi mondás szerint:
„Megnézi szeptember, miért dolgoztunk a nyáron.”
Kevés mondat írja le jobban a kert szeptemberi állapotát. Most már valóban kiderül, mi lett az egész éves munkából. Mennyit termett a paradicsom? Beérett-e a szőlő? Milyen lett az alma? Megmaradt-e a nyári ültetés? Melyik növény bírta jól a szárazságot, és melyik szenvedett egész nyáron?
Szeptember tulajdonképpen a kert vizsgaidőszaka.
A bizonyítványt pedig nem papíron kapjuk.
Hanem kosárban.
A néphagyomány szerint szeptember még karácsonyig is előre látott
A régi megfigyelések szerint szeptember időjárása nemcsak önmagáról mesélt. Úgy tartották, hogy a karácsonyig tartó időjárást is megmutathatja.
Mai meteorológiai ismereteink alapján természetesen nincs olyan egyszerű szabály, amelyből szeptemberből pontosan meg lehetne jósolni decembert. A népi regulák azonban nem hosszú távú tudományos prognózisok voltak, hanem generációkon át gyűjtött tapasztalatok, emlékek és hiedelmek.
Az emberek megfigyelték az égbolt színét, a szelet, a harmatot, a madarakat, az állatok viselkedését és a növények fejlődését. Ezekből próbáltak valamiféle rendet kialakítani egy olyan világban, ahol az időjárás döntötte el, sikerül-e a vetés, lesz-e elég takarmány és eláll-e a termés télig.
Ha szeptemberben megdördül az ég…
A népi megfigyelés szerint:
-
ha szeptemberben megdördül az ég, a fák sok virágot hoznak még;
-
ha másodszor is kivirágzik az akác, hosszú, meleg őszre lehet számítani;
-
ha korán lehullanak a falevelek, és a gólyák, fecskék is korán útra kelnek, hamar érkezhet a hideg.
Ezeket ma inkább folklórként kezeljük, de mögöttük valódi természetmegfigyelések vannak. A másodvirágzás például több növénynél előfordulhat, ha az időjárás szokatlanul kedvező vagy stresszes időszak után új növekedés indul.
Az akác őszi másodvirágzása nem biztos időjóslás, de látványos jelenség. Ha pedig egy meleg szeptemberben még új virágok jelennek meg rajta, érthető, hogy a régi ember ebből hosszú őszre következtetett.
A korai lombhullás sem mindig a tél üzenete
Ha egy fa már szeptember elején látványosan hullatja a levelét, nem biztos, hogy szigorú tél készül. Lehet, hogy a növény a nyári aszály, hőség, kártevők vagy betegségek miatt kezdett idő előtt lombot veszíteni.
Ezért a mai kertésznek érdemes nemcsak a jelenséget, hanem annak okát is keresni. Egy korán sárguló gyümölcsfa lehet egyszerűen stresszes.
A népi megfigyelés ettől még érdekes marad, de a kertben mindig a teljes képet nézzük.
A fa nem feltétlenül meteorológus.
Néha csak szomjas.
Szeptemberi népi mondóka
Az eredeti cikk szeptemberi rigmusa szépen összefoglalja a hónap három fontos jeles napját:
Amilyen az Egyed-nap,
olyan az egész hónap.
Az időt Kisasszonynapja,
négy hétre előre szabja.
Mihálykor az észak s keleti szél,
sok havat és kemény telet ígér.
A mondóka valójában egy egész szeptemberi időjárási térkép. Egyed napja a hónap elejét, Kisasszony napja annak első harmadát, Szent Mihály pedig a végét jelöli.
Így a régi gazda nem egyetlen időjósló napra támaszkodott. Több állomásból próbálta összerakni, milyen ősz és tél következhet.
Egyed napja: a hónap első nagy jóslata
Szeptember 1. Egyed napja. A hagyomány szerint amilyen az idő ezen a napon, olyan lehet az egész hónap, sőt egyes helyeken negyvennapos időszakot is kapcsoltak hozzá. Ha szép idő volt, hosszú, kellemes őszt és jó bort reméltek, eső esetén pedig más termés- és téljóslatok kerültek elő.
Egyed ráadásul gazdasági határnap is volt: több vidéken ehhez kötötték az őszi búza és rozs vetésének kezdetét.
A mai kertész számára ez szép párhuzam. Szeptember elején mi is egyszerre szedünk és vetünk. A paradicsomos kosár mellett már ott lehet a retek, rukkola vagy spenót vetőmagos zacskója.
Kisasszony napján már a madarakat és az időt is figyelték
Szeptember 8., Kisasszony napja szintén fontos időjósló és gazdasági jeles nap volt. A néphagyomány a fecskék indulását is ehhez az időszakhoz kapcsolta.
A szeptemberi mondóka szerint Kisasszony napjának időjárása akár négy hétre is előre jelezhette az időt.
A valóság persze ennél bonyolultabb, de a dátum helye nagyon beszédes. Szeptember első harmadára az ősz első jelei már egyre egyértelműbbek: rövidülnek a nappalok, harmatosabbak lehetnek a reggelek, és a kert egy része már lassít.
Szent Mihály: amikor a gazdasági év is fordult
Szeptember 29., Szent Mihály napja az egyik legfontosabb magyar őszi jeles nap. A régi gazdasági év fordulópontjaként tartották számon: ehhez az időszakhoz kötődött többek között a pásztorok elszámolása, új szolgálatok megkötése, valamint egyes betakarítási munkák kezdete is.
A népi mondóka szerint, ha Mihálykor északi vagy keleti szél fúj, sok havat és kemény telet vártak.
Szeptember tehát Egyed jóslatával indul, és Mihály nagy őszi fordulópontjával zárul.
Közben pedig a kert szép lassan teljesen más évszakba érkezik.
Mit jövendöl a 100 éves naptár?
Az eredeti cikk egy régi „100 éves naptár” időjóslásait is megőrizte.
Jó időt vártak, ha a hónap elején sok futócsillag látszott, ha nem esett harmat, vagy gyorsan felszáradt, ha az éjszakák rendkívül hidegek voltak, illetve ha a Tejút tisztán látszott az égen.
Rossz időre következtettek, ha a galambok vízben fürödtek és későn repültek haza.
Mai előrejelzés helyett természetesen ne ezt használjuk. Az érdekes inkább az, mennyi mindent figyeltek az emberek: csillagokat, harmatot, madarakat, az éjszakai ég tisztaságát.
A meteorológiai alkalmazás előtti világban az egész környezet időjárás-jelentésként működött.
A harmat szeptemberben már tényleg fontos
A hajnali harmat nem azért érdekes, mert biztosan megjósolja a következő hetet. Kertészeti szempontból azonban nagyon is számít.
Ahogy hosszabbak az éjszakák és hűvösebbek lehetnek a hajnalok, a növények lombja egyre tovább maradhat nedves. Sűrű paradicsom-, uborka- vagy szőlőállományban ez kedvezhet bizonyos gombás betegségeknek.
Ezért szeptemberben különösen fontos a jó légjárás. Ha öntözni kell, lehetőleg a talajt locsoljuk, ne a lombot, és ne késő este áztassuk el a növényeket.
A harmat tehát ma már nem jóslat.
Hanem növényvédelmi információ.
A szeptember még bőven szüret
A hónap első felében a veteményes sok helyen továbbra is tele van terméssel. Paradicsom, paprika, cukkini és bab kerülhet a kosárba, a gyümölcsösben pedig alma, körte, szilva és szőlő veszi át a főszerepet.
A szedésnél ne csak a mennyiséget figyeljük. A sérült, rothadó gyümölcsöket rendszeresen távolítsuk el, és a lehullott termést se hagyjuk hosszú ideig a fa alatt.
A házikert egyik szeptemberi paradoxona, hogy miközben még bőség van, már egyre többet kell gondolkodni azon is, hogyan őrizzük meg.
A kamra ilyenkor majdnem ugyanannyira kertészeti terület, mint az ágyás.
Befőzés, aszalás, savanyítás: a kert folytatása a konyhában
Szeptember a tartósítás egyik nagy hónapja. Szilvalekvár, paradicsomszósz, savanyúság, aszalt gyümölcs és fagyasztott zöldség kerülhet el télre.
A régi paraszti gazdálkodásban a termés megőrzése létfontosságú tudás volt. Nem sokat ért az egész éves munka, ha a tél közepére minden megromlott.
Ezért a szeptember nemcsak a termés hónapja.
A megőrzésé is.
A kert ilyenkor tulajdonképpen beköltözik a kamrába.
Szeptemberben még mindig vethetünk
Az üresedő ágyások nem feltétlenül maradnak tavaszig csupaszon. Helyi időjárástól és fajtától függően még szóba jöhet retek, rukkola, spenót, egyes saláták és más rövid tenyészidejű levélzöldségek vetése.
A csírázó magoknál továbbra is fontos az egyenletes nedvesség. Egy meleg szeptemberi napon a felső talajréteg ugyanolyan gyorsan kiszáradhat, mint augusztusban.
Ne hagyjuk, hogy a reggeli harmat megtévesszen.
Attól, hogy a levelek nedvesek, a magágy még lehet száraz.
Az ősz az ültetés új nagy szezonja
Ahogy enyhül a forróság, közeledik sok fa és cserje telepítésének kedvező időszaka. A talaj még meleg, az erős párologtató nyári hőség csökkenhet, és megfelelő csapadék esetén kedvező feltételek alakulhatnak ki a gyökeresedéshez.
Most érdemes felmérni, hol van valóban hely egy új növénynek. Figyeljük meg a fényt, a talajt, a nedvességet és azt is, mekkorára nő majd a választott növény.
A szeptemberi kerttervezés egyik fontos szabálya:
ne a mostani csemete méretével számoljunk.
Hanem a jövőbeli növényével.
A magfogás is javában tart
A körömvirág, bársonyvirág, pillangóvirág, napraforgó és számos más növény szeptemberben érett magokat kínál.
Ha saját vetőmagot szeretnénk gyűjteni, válasszunk egészséges növényt, száraz időben dolgozzunk, és a magokat teljesen szárítsuk meg tárolás előtt.
A zacskóra írjuk rá a nevet és az évszámot.
Ez továbbra is fontos.
Mert februárban az ember meglepően kevés növényt képes mag alapján felismerni.
Különösen akkor, ha mindet „ezt biztosan megjegyzem” feliratú borítékba tette.
Nem minden mag a miénk
A napraforgó, kasvirág és más növények magfejeit részben meghagyhatjuk a kertben. Madarak számára értékes táplálék lehet belőlük, a száraz növényi részek pedig később búvóhelyet adhatnak apró élőlényeknek.
Szeptemberben tehát nem kell mindent azonnal visszavágni.
A beteg részeket természetesen távolítsuk el, de az egészséges magfejek és száraz szárak közül sok maradhat.
Az ősz nem kertészeti takarítási verseny.
A paradicsom szeptemberben már más stratégiát kér
A paradicsomon továbbra is lehet virág, de szeptemberben egyre kevesebb idő marad arra, hogy minden új virágból teljesen érett termés fejlődjön.
Érdemes a növény állapotát figyelni, a beteg leveleket eltávolítani, és gondoskodni a megfelelő légjárásról. A már kialakult termések beérése ilyenkor fontosabb lehet, mint a korlátlan további növekedés.
Nem kell azonnal „lezárni” a paradicsomszezont.
Egy hosszú, kellemes ősz még sok termést adhat.
Csak a növény már nem júniusban él.
A gyümölcsfák alatt se hagyjuk összegyűlni a problémát
Szeptemberben egyre több alma, körte és szilva kerül a földre. A sérült vagy rothadó gyümölcsöt érdemes rendszeresen összeszedni.
A fán maradt mumifikálódó terméseket is figyeljük, mert több kórokozó áttelelését segíthetik.
A kerti higiénia nem a leglátványosabb szeptemberi munka.
De a következő évben nagyon is látható lehet az eredménye.
A lomb még dolgozik
A gyümölcsfák és más fás növények szüret után sem fejezték be az évet. A leveleik tovább fotoszintetizálnak, a növény tartalékokat halmoz fel, és készül a téli nyugalomra.
Ezért az egészséges lombot ne távolítsuk el fölöslegesen. Fiatal fák és cserjék tartós szárazság esetén még szeptemberben is igényelhetnek öntözést.
A fa nem úgy működik, hogy az utolsó alma leszedése után szabadságra megy.
Már a következő évet készíti.
Szeptember jeles napjai
Az eredeti cikk a következő fontosabb szeptemberi jeles napokat sorolja fel:
Egyed napja – szeptember 1. A hónap egyik legismertebb idő- és termésjósló napja, az őszi vetés egyik hagyományos kezdőpontja.
Szent Lőrinc napja – szeptember 5. A régi kalendáriumban a nyár és ősz határának egyik jelzőnapja.
Kisasszony napja – szeptember 8. Időjósló, búcsújáró és gazdasági hagyományokban gazdag nap, amelyhez a fecskék indulását is kapcsolták.
Mária napja – szeptember 12. A falusi vallásos ünnepkör egyik fontos szeptemberi dátuma.
Szent Kereszt felmagasztalása – szeptember 14. A keresztény ünnepkör jelentős napja, amely köré helyi gazdasági megfigyelések is rendeződtek.
Máté apostol emléknapja – szeptember 21. Több vidéken időjárási és vetési megfigyelésekkel kapcsolódott az őszhöz.
Szent Mihály napja – szeptember 29. A gazdasági év egyik legfontosabb fordulópontja, pásztor- és időjósló nap, az ősz igazi nagy határköve.
Szeptember üzenete a kertésznek
Szeptemberben játékból figyelhetjük a régi jeleket. Dörög-e az ég? Virágzik-e újra az akác? Korán indulnak-e a fecskék? Sok-e a harmat? Mit csinálnak a galambok?
Aztán természetesen nézzük meg a korszerű időjárás-előrejelzést is.
A legfontosabb azonban ugyanaz maradt, mint száz vagy kétszáz éve: figyeljünk.
Figyeljük, hogyan változik a fény, hogyan érnek a termések, mikor szárad fel a harmat, melyik növény kezd lassítani, és hogyan készül a kert a következő évszakra.
A régi gazda ezekből próbálta megjósolni a jövőt.
Mi talán nem jósolunk belőlük negyven napra előre, de jobb kertészek lehetünk tőlük.
Szeptember valóban „szép ember”: egyik kezében még ott van a nyár termése, a másikkal pedig már az ősz kertjét készíti.
