Szent Mihály arkangyal ünnepe. A hagyomány szerint ő a túlvilágra érkező lélek bírája és kísérője.
Ezzel függ össze a hordozható ravatal "Szent Mihály lova" elnevezése is. Ez a nap a gazdasági év fordulója, ekkor kezdték a kukoricát törni. Szent Mihály napja a pásztorok elszámoltatásának és szegődtetésének időpontja is. A mai napon sokfelé búcsút és szüreti mulatságot tartanak.
Kisfarsang kezdete
A hagyomány szerint szeptember 29. volt az ún. kisfarsang időszakának kezdőnapja, mely egészen Katalin napig, azaz november 25-ig tartott. A kisfarsang a karácsonyt megelőző vigasságok ideje volt, amikor a gazdasági év, a telet megelőző munkák befejeztét ünnepelték. A még viszonylag jó időt kihasználva a szabad ég alatt sütöttek-főztek, táncos mulatságokat tartottak. A kisfarsang elmúltával lezárult az őszi lakodalmak és bálok időszaka is.
Ekkorra felforr az újbor
Némely vidékeken Szent Mihály napját a gulyások, pásztorok jelentős ünnepeként tartották számon. Mihály napjára rendszerint megforrt a korán leszüretelt szőlőből préselt bor, s a pálinkafőzés ideje is ekkor köszöntött be. A jelentősebb településeken Szent Mihály napján hagyományosan nagy vásárt tartottak.
Hidegre fordul az idő
A népi megfigyelések szerint Mihály napjától fordul érezhetően hidegre, borongósan ősziesre az időjárás. Egyre sűrűsödnek a komor, felhős, esős napok. Erre utalnak különböző népi mondások is, például: "Szent Mihály nap után egy icce víz, két icce sár." "Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet", tartották, s ettől a naptól már nem szellőztették az udvarokon az ágyneműt.
Úgy tartották a juhászok, hogy ha Mihály éjszakáján a birkák "összefekszenek", nagy télre lehet számítani, ha nem, akkor pedig enyhére. Szintén hosszú, kemény telet jósoltak, ha a fecskék Mihály napján még mindig itt időztek, nem kezdték meg a délre vonulásukat.
