1kert.hu - a FELCO specialista

  2012. február 21. Kedd
  8 Válasz
  4.8K Megtekintés
Tisztelt Kertész Urak! Abban szeretnék kérni tanácsot, hogy hogyan lehet megelzőni,hogy a ragadós, fekete levéltetű rátelepedjen a zöldbab bokorra. Arról hallottam vannak olyan növények, amelyek a zöldbab sorai közé ültetve, távoltartják a levéltetveket. Milyen növényt ajánlonak, és igaz-e? Köszöm válaszukat: Szabó Csaba
12 évvel ezelőtt
·
#10935
Kedves Csaba!Általánosságban elmondható, hogy a kerti zsázsa, sakrkantyúka, fodormenta, körömvirág köztes növényként riasztólag hat, a dög, tetvekre. Azonban túlértékelni nem szabad hatásfokukat. Amikor a tetvekre nézve kedvező a környezet, azok bátorságra szelektált egyedei nem fognak megriadni ezen praktikáktól. Azonban, nem hiába küzdöttük fel magunkat a tápláléklánc csúcsára, irgalmatlanul el tudunk velük bánni bió módszerrel is. Ilyenkor sajnos permeteznünk kell,pl káliszappan 1-2 százalékos oldatával, vagy Ultra mosogatószerrel, bő lémennyiséggel. Amennyiben eső után térdig járunk a habban, nem is voltunk annyira biók./ a leves főzésekor meg úgyis leszedik a habot, ott nem fog zavarni senkit/
12 évvel ezelőtt
·
#10938
Az ilyen együtt ültetett növények akkor hatásosak, ha a védett és védő növény lombja teljesen egybe van nőve, és a közelben van egy másik, védetlen sor az illető tápláléknövényből, ami odavonzza a levéltetűt. Ha külön van ültetve védett és védő növény, jól elkülöníthető sorokba, akkor a levéltetű hangosan kacag a kertészen. (Gyakorlott, biokertészettel is próbálkozó ismerőseim tapasztalata szerint.)Másrészt: az Ultra, attól függetlenül, hogy nem növényvédőszer, azért még mérgező vegyszer. És amíg a permetszerek arra vannak kitenyésztve, hogy kiszórva napokon belül lebomoljanak, az Ultránál ez nem szempont.
12 évvel ezelőtt
·
#10939
Igen, egyetértek, tényleg nem szerencsés, ha a habban kell gázolnunk. Azért is szép a párbeszéd, mert világossá válik, hogy nem mindenben értünk egyet, pedig ugyanazt a nyelvet beszéljük, csak más és más szempontok alapján. gondoljuk csak bele, hogy mennyi mosogatószer maradványt fogyasztunk el életünk során. Nap, mint nap mosogatunk és a főzőedényeken, tálaló edényeken azért mindig marad szermaradvány. Tényleg nem a legbióbb módszer az ultra, azért is ironizáltam vele egy kicsit. Helyettesithetjük más növényi főzetekkel, ázolmányokkal, pl. csalán stb. Kicsit macerás, de legalább jó illatú. Azzal viszont nem értek egyet, hogy a permetszerek napokon belül lebomlanak. Még ha le is bomlanának akkor a kérdés, hogy milyen alkotókra. A rövid lebomlási idő a gyártók dajka meséje.Ezt azért ne vegye be senki. A világ legnagyobb mezőgazdasági cége ugy reklámozta a gyomirtóját, ugy harminc éven keresztül, hogy az a kijuttatás után pillanatok alatt lebomlik és utána a nitrogén utánpótlásban szerepet játszik. Céget és terméket szándékosan nem irok, mert nem akarok velük perbe és haragba kerülni. Vették is mint a cukrot. Mignem eljött egy szép nap, amikor a legkisebb királyfinak eszébe jutott, hogy nézzük már meg, hogy igaz-e. A vége nem happy volt és rádöbbentek, hogy ez mind hazugság, pedig nagy laborok állitották előtte, hogy ez bizony igy van. Oszt mégse. Ugyanez a cég erőlteti a világon a saját hibridjeit és génmanipulált vetőmagjait. Ez még nem is lenne akkora baj, ha szabadon tudna a termelő dönteni, hogy mit használ. A csavar abban van, hogy a tiszta génállományu vonalakat meg lobbival ez a drágaság be akarja tiltani, ugy ahogy a gyógyszerlobbi a gyógynövények forgalmazását. Nem is értem, hogy miért. A gond ott kezdődik, hogy a hibridek, génmanipulát magok, fajtafenntartásra alkalmatlanok és minden évben tőlük kell azt megvásárolni. Igy már kicsit érthetőbb számomra is, valami pénz szagot érzek.Azonban vonatkoztassunk el a piszkos anyagiaktól és vizsgáljuk meg a réztartalmú szereket. Biogazdálkodásban felhasználhatóak. A kérdés az, hogy meddig, mert jó eséllyel ez is be lesz tiltva az EU-ban, lehet, hogy az ultrával együtt.Mi történik a rézzel kipermetezés után? Belekerül a talajba, aztán ott eszében sincs lebomlani, tehát felhalmozódik és az nem jó. Kérdezem én: akkor tényleg annyira biók vagyunk? Előbb-utóbb figyelembe kell venni a talajok réz terheltségét is.Vadászni ólomsöréttel már most tilos, illetve sok éve, most az acélsörét halmozódik fel. Akkor most itt van a dilemma, hogy mikor nem vagyunk a környezetünkre ártalmasak. Amikor alszunk? Szerintem az arányérzékünket ne veszitsük el. Próbáljuk úgy, hogy minél kisebb környezeti terhelést érjünk el. Gyümölcsösben még csak, csak lehetne visszatérni az ősrégi ellenálló fajtákhoz, persze szaporitásuk okosan törvénybe ütközik. Nekünk persze a szép, nagy, mutatós gyümölcs kell, aminek csak jó íze van, a kutyát sem érdekli. Mit csináljon az, aki a boltban kénytelen megvenni a magot, nincs ideje csalánt áztatni, mert csak a hét végén jut ki a kertbe, akkor is zuhog az eső....Bizom benne, hogy parázs vita fog kialakulni és további szép napot mindenkinek.Hozzáteszem, én is benyaltam a gyomirtós trükköt annak idején, azóta kételyeim vannak a bomlással kapcsolatban.
12 évvel ezelőtt
·
#10942
Hogy 30 év múltán mégiscsak kiderült, hogy nem bomlik le az a gyomirtó, ez pont azt bizonyítja, hogy van itt ellenőrzés! :) Szeret minket a Nagy Testvér! (Vagy az ellenérdekelt gyomirtógyártó cég. Ebben azért lehet bizakodni.)El lehetne gondolkodni, hogy miért csak most derült ki a lenembomlás, annak ellenére, hogy ezt elvileg hatóságilag ellenőrzik. Vagy anno lefizettek valakit, vagy annyira kis mennyiség marad meg, amit a korábbi műszerekkel nem tudtak kimutatni.Az nyilvánvaló, hogy minden permetszerből marad meg valamennyi, csak a 99,99 %-uk bomlik le egészségre ártalmatlan anyagokra (az ÉVI végére). Viszont a maradék már elhanyagolható az összes élelmiszerben jelen lévő adalékanyagokhoz képest. (Az Ultrából visszamaradó anyagokhoz képest meg pláne.)Valamiért divatos dolog permetezésre nem alkalmas veszélyes anyagokkal permetezni, mint pl. ez az Ultra is elég közismert dolog. Vagy múltkor egy nő semmiképpen nem volt hajlandó a lakásban tartott virágját az Actara nevű, melegvérűekre nagyjából teljesen veszélytelen neonikotinoiddal permetezni, ő minden imádkozás ellenére a cigarettából kiáztatott nikotinlével akart permetezni, ami belélegezve egy emberre kimondottan veszélyes idegméreg. Merthogy a bolti permetszer jajjaj, milyen szörnyű dolog! (Szörnyű is, a levéltetvek szempontjából.) A trehány kertészek rendszeresen elő szokták adni magukat, hogy ők biotermelők, azaz nem permeteznek semmit, legfeljebb ha odalesz a termés, majd vesznek a boltban. (Valójában az igazi biotermelő háromszor annyit permetez, mint a nem bio, mert ő kevésbé hatásos szert használ.) Az valahogy nem jut el a „biotermelők” sapkája alá, hogy ha nem lennének lusták odafigyelni és dolgozni, és kétszer-háromszor megpermeteznék az almát vagy a krumplit, akkor szinte teljesen vegyszermentes terményt ennének, de a boltban kapható, nagytermelő által előállított terméket minden 8. napon megpermezték, mert biztos, ami biztos.Múltkor egy fórumban egy eléggé ismert bioborász hülyézett le heteken keresztül mindenkit, aki az aprószulákfoltokra glifozátot szór. A sok hülye, tönkreteszik a talajéletet! Aztán persze kiderült, hogy ő már évtizedek óta rézzel permetezi a szőlőjét, és ha valami, hát a felgyülemlő réz aztán tényleg kinyírja a talajéletet. A réz ugyanis – bár nem nehézfém – de nehézfémként viselkedik, a talajban is, meg az emberi szervezetben is. Nem bomlik le, nem ürül (mosódik) ki, hanem nagyrészt megkötődik. Ehhez képest a nembio permetszerek többsége gyógyszer.Az tény, hogy az emberek többsége nem vesz meg semmilyen gyümölcsöt, ami nem tökéletes kinézetű és nem hatalmas.De az ősrégi ellenálló gyümölcsfajtákat nem véletlenül nem termeli senki (piacra), hanem mert azok többsége tizedannyira sem ellenálló, mint a modern gyümölcsfajták. Igaz, valamikor nem kellett permetezni őket, mert száz évvel ezelőtt az akkor ismert betegségekre szelektálták őket. Manapság viszont már a Chilében kitenyésztett cseresznyebetegség elterjesztéséhez is elég pár év: a Tuskóban vásárolt cseresznye magját kiköpködi valaki a kerti cseresznyefája közelében, aztán 4 év múlva kipusztul az összes hagyományos magyar cseresznyefa.A meggyfával is így volt vagy 10 éve. A hagyományos moníliával együtt lehetett élni, a falusi utcákon, öreg kertekben szépen díszlettek a permetezetlen régi meggyfajták.10 éve behurcoltak valahonnan egy új moníliatörzset, és két éven belül a permetezetlen meggyfák 90 %-a a kéményen kacskaringózott ki.Aztán ott van a kiváló, ellenálló Besztercei szilva: az ország nagy részén elterjedt mára a sharkavírus, amit a Besztercei 100 %-os gyümölcshullással tolerál.A tűzelhalás néven közismert baktériumot már nem is említem.
12 évvel ezelőtt
·
#10944
Kedves Szabó Csaba!A fekete levéltetű vándorló, úgynevezett migráló levéltetű faj, megtelepedését biztonsággal nem tudja megelőzni. Vannak évek, amikor kevés tetű egyed van, más években viszont igen tömegesen telepedik meg a babon, és gyorsan felszaporodik.A védekezésnél úgy tudja a kémiai beavatkozások (permetezések) számát minimálisra csökkenteni, ha a levéltetvek betelepedésének észlelésekor a fertőzött leveleket eltávolítja, lecsípi, nem engedi a következő nemzedéket kifejlődni. Ez a javaslatom házi kerti termesztésre vonatkozik. Ha betelepedéskor 1 alkalommal permetez, utána már abban az évben valószínű erre nem lesz szükség, mivel vándorlása (tápnövény keresése) a tavaszi hetekben lezárul. Levéltetvek ellen a paraffin olaj és napraforgó olaj tartalmú biotermesztésben is engedélyezett rovarölő szerek is hatásosak, de csak a betelepedés időszakában, amikor még kevés egyed él a babon, és a levelek nem sodródnak össze a tetű kár következtében. Ezek: Agrol-Plusz, Vektafid A, Biola-Agro. Amennyiben a levéltetvek betelepedtek és felszaporodtak, észlelésüket követően minél előbb speciális levéltetű ölő rovarölő szerrel ajánlom lepermetezni, de csak felszívódó hatású szerrel, mert csak ezek jutnak el a már összecsavarodott levelekben meghúzódó egyedekhez. Például a Chess, Pirimor, Teppeki.Természetesen vannak még más, széles ölő hatással rendelkező rovarölő szerek is, melyek a levéltetveket is ölik, ezekkel is védekezhet: Actara, Mospilan, Karate, Decis, Apacs.Az ajánlott szerek mind a szabad forgalmú kategóriába tartoznak, tehát szabadon, recept nélkül vásárolhatók.Bármelyik megoldást választja, kevesebb beavatkozásra van szüksége, ha a fertőzés kezdetén cselekszik. A növényeket 1-2 naponta érdemes végignézni, csak így tűnik fel , ha valami elváltozás jelenik meg az állományban. Üdvözlettel: Növénydoktor
12 évvel ezelőtt
·
#10945
Kedves Gyöngyössy Úr!Ez így nem viszi előbbre a dolgokat. A baj, hogy túlontúl sok dologban értünk 1-et. Bízom benne, hogy más is megszólal mindkét részről. Tisztelem és becsülöm a biokertészeket és a hagyományosan kertészkedőket is, de azt mondom, hogy nincs abszolút igazság. A biokertész, ha eredményesen akar gazdálkodni, lényegesen több vegyszert kell, hogy felhasználjon, mint a hagyományosan kertészkedő, ha az jól és megfontoltan cselekszik. Az ultra használata éppen a biokertészek között terjeng suttogó propagandaként, ezért irtam, hogy a levest meg úgyis lehabozzuk, bár ez nem gasztronómiai rovat. Én úgy vagyok vele, hogy azt hiszem el, amit láttam, ezért kipróbáltam. Kételkedtem a hatásfokában, de kétséget kizáróan hatásos, bár ezt itt nem a reklám helye. Megdöbbentett engem is az eredmény, de ennek ellenére nem vásároltam fel a mosogatószer piacot, pedig fel tudtam volna verni az árakat. A baj szerintem a finomra hangolásnál van. Az általunk termelt kultúrákkal napi kapcsolatban kellene lenni és rögtön észrevenni, ha valami baj van. Gyakorlatilag egy kis odafigyeléssel előre tudhatjuk, hogy az adott időjárásból mi fog következni a jővőre nézve. Bár a lottó számokat tudnám igy előre. Az időben elvégzett védekezés töredék annyi vegyszer felhasználást igényel. A helyesen megválasztott növénysűrűségről nem is beszélve. Én a vegetáció kezdetén bátran használok felszívódó szereket, mert azt tartom akkor jó választásnak. Utána már csak akkor permetezek, ha nagyon kell. Használok rézkészitményeket is, mert lemosó permetezés azért kell. Ezért azt mondom, hogy az arányokat kell eltalálni. Azonban nem hiszek a piacot uraló vegyszergyártóknak sem. Kilóra vesznek meg nemzetközi laborokat, de ez így van minden szektorban. Nem vagyok egyértelmüen a génmanipuláció ellen sem. Évezredek óta manipuláljuk a géneket, csak nem tünt fel senkinek. Álságos módon nemesítés álnév alatt. Óriási lehetőségek vannak benne, de nem így. Előbb- utóbb, a lobbi hatására, illetve saját belátásunkra engedélyezni fogják, ehhez kétség nem fér.Nem lesz más. Az most jó, hogy emberek halnak éhen? Ők a jelenben a gmo-ra szavaznának és nem az esetleges jővőbeni kockázatokkal foglalkoznának. Persze ez az emberi őnzés netovábbja. A módszer a mocskos.A génmegőrzést viszont fontosnak tartom, Van hova visszanyúlni. A tudatos vásárló meg szemre vásárol. Amikor szépnek tünik egy árú, azt veszi meg, egy kiló almával fél kiló vegyszert. Végeredményben jól jár, mert a vegyszert fel sem számolják neki külön. A besztercei szilva meg rossz példa volt, majd lefordultam. Múlt év végén telepítettem 150 db kajszit a kert egyik végébe. A rossz végébe. A szomszéd, akinek eddig nem nagyon volt ott gyümölcsfája, betelepitett vagy 20 beszterceit. Próbáltam lebeszélni róla, de ragaszkodott hozzá. Most nem alszom nyugodtan. A múlt évben, legalább három alkalommal megjelent a kertben. Mindenestre én megpróbálok néhány régi gyümölcsfajtát telepíteni cca. 20-30 db-ot és akkor majd saját tapasztalat alapján tudom eldönteni, hogy tényleg helyük van a termelésben, vagy nincs. Nagyon remélem, hogy olyanok is hozzászólnak, akik nem értenek 1-et. További szép estét.
12 évvel ezelőtt
·
#10946
Valóban, a legtöbb dologban egyetértünk, néhány részletet kivéve most is a legnagyobb részét akár én is írhattam volna. De ez más kérdezők témáinál is így szokott lenni, azért is nem szoktam én hozzászólni, mert ugyanazt felesleges lenne ismételni, egy-két apró részletbe meg kár volna belekötni.
12 évvel ezelőtt
·
#10950
Akkor majd térjünk vissza, a gyökér visszametszsének kérdésére. Szerintem az is érdekes témakör lenne, csak már nem is tudom, hogy az hol volt.
  • Oldal :
  • 1
There are no replies made for this post yet.



Partnerek 
 

1KERT.hu - FELCO metszőolló, ágvágó és fűrész

Balintgazda.hu - Bálint gazda kertről, növényekről

Senior.hu - Teljes élet 50 felett (szenior magazin)

Villámfordítás Fordítóiroda - Tartalommarketing

Garden-guide.com - Your Daily Green Inspiration

Vissza a tetejére