Kedves Noémi!Nem ismerve azt a rovarölőt, amit alkalmaztak, nem tudok véleményt alkotni. Az építésvezető tanácsa a 8 méteres védő távolság betartására egyáltalán nem helytálló: ezt a távolságot a talaj lejtése igen erősen befolyásolja, növelheti. Ha a csapadékvíz akár csak 1-2 %-os lejtés miatt is oldalirányba elfolyik, és nem szivárog le mélyre a talajba, ez a mozgó viz 10-50 méterre is elviheti a mérgező anyagokat. A veszélyt az is növeli, ha ez az anyag nehezen bomlik le, tehát perzisztens. Az építkezés előtt, az alapozást megelőzően hazánkban nem fertőtlenítik a talajt, hiszen itt beton alapra és kő házakat építenek. A felsorolt rovarok közül csak a termeszek károsíthatják a házat, a csótányok,fülbemászók nem. Nem tudom, hogy milyen mérgekkel írtják a termeszhangyákat, ez nem tartozik a növényvédelem körébe. A talajban élő és a növényeket károsító lárvák, bogarak elleni hazánkban engedélyezett rovarölő szerek mérgek vagy erős mérgek, használatuk csak felsőfokú növényvédelmi vizsgák esetén lehetséges.Olyan szer, ami nem mérgező, és hat a talajlakók ellen, nem ismert . Üdvözlettel: Növénydoki

Tegnap kimaradt ez a gondolat:Javaslom, hogy vegyenek a talajból mintá(ka)t és növényvédelmi vagy talajtani laboratóriumban hivatalos vizsgálatot végeztessenek a szermaradék mennyiségére, a szert magát az építést végző cég gondolom megadja. A vizsgálati eredmény alapján dönthető el, hogy lehet-e élelmezési céllal növényt ültetni a területre. Növénydoktor