Egymásra utalva.
Mindenkinek joga van az otthona csendjét élvezi. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény kimondja, hogy az ingatlan tulajdonosának, bérlőjének, haszonélvezőjének (mindenkori használójának) kötelessége, hogy tartózkodjon minden olyan magatartástól, ami szükségtelenül zavarja a környezetében lakókat, szomszédokat. A környező ingatlanosoknak nem kötelességük eltűrni a szükségtelen zajt, mindegy, hogy az milyen napszakban van, mindegy, hogy kültérről, vagy bentről származik.
Ugyanakkor jogunk van ahhoz is, hogy a saját házunkban, lakásunkban a saját életünket élhessük. Ebbe beletartozhat akár az is, hogy füvet nyírjunk, szereljünk, felfúrjunk egy képet vagy áthívjuk a barátainkat egy kerti partira.
Azt, hogy az adott területre, társasházra milyen csendháborítás jogszabály vonatkozik, az adott település önkormányzati rendelete foglalja magában, ezen felül a nagyobb társasházak saját házirenddel bírnak, amely magában foglalja az emberek békés együttélésének szabályait.
A 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet megállapítja, hogy a környezeti zaj- és rezgésterhelésnek milyen határértékeken belül kell esnie attól függően, hogy az ingatlan hol helyezkedik el, milyen messze van a szomszéd, illetve nappal vagy éjszaka történik-e a zaj.
A csendháborításnak számító értékek a következők:
- Kisvárosi, falusi lakóterület, az oktatási létesítmények területe, zöldterületek és temetők: 06-22h között 50 dB; 22-06 között (éjjel) 40 dB;
- Nagyvárosi, sűrűn beépített, vegyes lakóterület: 06-22h között 55 dB; 22-06 között (éjjel) 45 dB;
- Az épületek zajtól védendő lakóhelyiségeiben a határ egységesen 06-22 óra között 40 dB, 22-06h között (éjjel) pedig maximum 30 dB lehet.
A kertben hangos lehet például a fűnyírás, a motoros fűrész, a favágás, de akár más kisgépek működtetése is. A legtöbb problémát a hangos bulizás, kerti partizás szokta okozni.
Az indokolatlanul történő, szándékos vagy szándékolatlan csendháborítás egyaránt szabálysértésnek számít. Amennyiben úgy érezzük, hogy a zaj tartósan, indokolatlanul zavarja nyugalmunkat, először próbáljuk meg felszólítani a szomszédunkat annak befejezésére. Tévhit tehát, hogy csak éjjel beszélhetünk csendháborításról, nappal is lehet olyan hangos a zene, hogy nem lehet megmaradni mellette.
A legfontosabb a szomszédok közötti kommunikáció. Ha alkalmazkodunk egymáshoz és normális hangnemben beszélgetünk, azzal sok vitának elejét vehetjük. Legyünk toleránsak, egy-két kerti parti beleférhet a nyárba, legfeljebb megkérjük, hogy jelezze nekünk előre, hogy mikor várható.
Ha többszöri felszólításra sem szűnik a zaj, akkor értesíthetjük a rendőrséget, aki megszünteti a zajforrást. A rendőr figyelmeztetheti a csendháborítót a csendháborítás tényére, indokolt esetben (pl. többszöri kiszállás) 5.000-150.000 Ft közötti pénzbírságot szabhat ki, illetve feljelentést is tehet.
Ha a probléma tartósan fennáll, birtokvédelmi eljárás a zajt okozó személy ellen 1 éven belül indítható a jegyzőnél, 1 éven túl pedig a bíróságon. Ekkor a kérelmezőnek lehetősége van arra, hogy a jegyző/bíró jogsértés tényét állapítsa meg és hivatalosan eltiltsa a szomszédot a zavaró tevékenység végzésétől (pl. nem üvöltetheti a hifit egész nap az udvaron), sőt, akár kártérítést is kérhet. A birtokvédelmi eljárás Ügyfélkapu használatával is kezdeményezhető, akár az éjszaka közepén, ha ismétlődő, folyamatos zajforrás zavarja nyugalmunkat.
Forrás: Pénzcentrum
