
Kérdés-Válasz Egyéb
Tudna-e segíteni valaki, ennek a szobanövénynek a beazonosításával? (mellékelek róla néhány fotót)
(mi csak "gumifának" hívjuk, ugyanis minden kis sérülésénél tejszerű folyadékot bocsájt ki, sok éves,nem igényes,állandóan szép zöld, virág/termés nincs,elég könnyen szaporítható)
Előre is megköszönve,
Üdvözlettel,
Tóth József
Kazincbarcika
Mellékletek (3)
Ehhez a bejegyzéshez még nem érkezett megjegyzés
13 évvel ezelőtt
·
#10973
Válasz elfogadva
Kedves Válaszoló, nem tudom mire gondolt hiszen ez nem egy lágyszárú,lándzsalevelű,sárgavirágos erdőszél stb.növény Lásd alább:ARANYVESSZŐ Botanikai leírása:Az aranyvessző vagy istápfű nemzetség mintegy száz tagja közül csak a közönséges aranyvessző honos Európában. A közönséges aranyvessző hegyvidéki vagy homoki faj, amely enyhén mészkerülő erdőkben, erdőszéleken és vágásokban, bokros helyeken termő lágy szárú növény. Magassága 60-100 cm, szára felálló, rendszerint nem elágazó. A szár alsó részén elhelyezkedő levelei tojásdadok, a felső részén találhatók viszont keskenyebbek, lándzsásak. A mintegy 0,5-1 cm átmérőjű, sárga virágfészkek bugában helyezkednek el. A nemzetségbe tartozó fajok többsége főként Észak-Amerikában, Ázsiában és Észak-Afrikában él. A hazánkban ma már tömegesen előforduló és különböző növénytársulások (liget- és láperdők, magas kórós társulások, árterek) meghatározó alkotóelemévé vált, ún. jövevényfajoknak, például a kanadai aranyvesszőnek vagy istápfűnek (Solidago canadensis L.) és más istápfűfajoknak (ilyen például a magas aranyvesszőfű - S. gigantea Ait., syn.: S. serotina Ait.) van inkább jelentősége a gyógyászatban. Ennek oka az, hogy a felmerülő igények kielégítése a közönséges aranyvesszőfű termesztése mellett csak e fajok tömeges előfordulása és könnyű begyűjthetősége révén lehetséges. Az említett fajok a múlt század közepe táján kerültek Észak-Amerikából dísznövényként hazánkba, majd kivadalva a fentebb jelzett növénytársulások uralkodó elemeivé váltak. A két észak-amerikai faj a közönséges aranyvesszőnél nagyobb termetű, magasságuk elérheti az 1,5-2 m-t, és főként nedves helyeken, folyók, árterek mentén fordulnak elő. Sárga, fészkes virágaik ívesen lehajló, bugás fürtben állnak. A kanadai aranyvessző szára a virágzatig egyszerű, el nem ágazó, rövid szőrös, míg a magas aranyvesszőé dúsan leveles, alsó részében teljesen kopasz [1-3].
Ehhez a bejegyzéshez még nem érkezett megjegyzés
13 évvel ezelőtt
·
#11016
Kedves ANIKÓ,Nagyon szépen köszönöm a válaszát,egy régen vágyott ismereti hiányosságomra sikerült végre megnyugtató választ kapnom. Egy kb.20 éves nevelgetett,szeretett, kedves szobanövényünknek végre tudjuk a nevét és így a web segítségével jobban megismerhetjük.Még egyszer köszönöm,üdvözli, József
Ehhez a bejegyzéshez még nem érkezett megjegyzés
Rátaláltam a nevére, éppen itt a kérdések között (http://www.balintgazda.hu/kerdesek/szobanoveny/1939-mi-a-neve.html). A neve: Synadenium grantii. Valóban gumifának szokták nevezni. A kutyatejfélék családjába tartozik.
Kép forrása: http://www.flickr.com/photos/mariasg/536248317/
Kép forrása: http://www.flowersofindia.in/catalog/slides/African%20Milk%20Bush.html


Ehhez a bejegyzéshez még nem érkezett megjegyzés
13 évvel ezelőtt
·
#11010
Kedves HANGA,Én is ebben az irányban próbálkoztam keresgélni, de amint a fotón is jól látható, a fikuszokra jellemző FÉNYES BŐRSZERŰ LEVÉL itt nem igazán stimmel (levele inkább rugalmas puha, mint kemény bőrszerű)ezért elvetettem ezt a lehetőséget
Ehhez a bejegyzéshez még nem érkezett megjegyzés
Kedves József!Ránézésre és a leírtak alapján fikusz-félére gondolok. Pld. a Ficus benjamina, a Ficus elastica(gumufa), a füge is fehér váladékot ereszt ki vágáskor, sérüléskor.Hogy nem Aranyvessző, az tuti!, ahogy Ön is leírta.
Ehhez a bejegyzéshez még nem érkezett megjegyzés
13 évvel ezelőtt
·
#10973
Válasz elfogadva
Kedves Válaszoló, nem tudom mire gondolt hiszen ez nem egy lágyszárú,lándzsalevelű,sárgavirágos erdőszél stb.növény Lásd alább:ARANYVESSZŐ Botanikai leírása:Az aranyvessző vagy istápfű nemzetség mintegy száz tagja közül csak a közönséges aranyvessző honos Európában. A közönséges aranyvessző hegyvidéki vagy homoki faj, amely enyhén mészkerülő erdőkben, erdőszéleken és vágásokban, bokros helyeken termő lágy szárú növény. Magassága 60-100 cm, szára felálló, rendszerint nem elágazó. A szár alsó részén elhelyezkedő levelei tojásdadok, a felső részén találhatók viszont keskenyebbek, lándzsásak. A mintegy 0,5-1 cm átmérőjű, sárga virágfészkek bugában helyezkednek el. A nemzetségbe tartozó fajok többsége főként Észak-Amerikában, Ázsiában és Észak-Afrikában él. A hazánkban ma már tömegesen előforduló és különböző növénytársulások (liget- és láperdők, magas kórós társulások, árterek) meghatározó alkotóelemévé vált, ún. jövevényfajoknak, például a kanadai aranyvesszőnek vagy istápfűnek (Solidago canadensis L.) és más istápfűfajoknak (ilyen például a magas aranyvesszőfű - S. gigantea Ait., syn.: S. serotina Ait.) van inkább jelentősége a gyógyászatban. Ennek oka az, hogy a felmerülő igények kielégítése a közönséges aranyvesszőfű termesztése mellett csak e fajok tömeges előfordulása és könnyű begyűjthetősége révén lehetséges. Az említett fajok a múlt század közepe táján kerültek Észak-Amerikából dísznövényként hazánkba, majd kivadalva a fentebb jelzett növénytársulások uralkodó elemeivé váltak. A két észak-amerikai faj a közönséges aranyvesszőnél nagyobb termetű, magasságuk elérheti az 1,5-2 m-t, és főként nedves helyeken, folyók, árterek mentén fordulnak elő. Sárga, fészkes virágaik ívesen lehajló, bugás fürtben állnak. A kanadai aranyvessző szára a virágzatig egyszerű, el nem ágazó, rövid szőrös, míg a magas aranyvesszőé dúsan leveles, alsó részében teljesen kopasz [1-3].
Ehhez a bejegyzéshez még nem érkezett megjegyzés
Ehhez a bejegyzéshez még nem érkezett megjegyzés
- Oldal :
- 1
There are no replies made for this post yet.
Kérjük, jelentkezz be, hogy válaszolhass
A válasz elküldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be az űrlap segítségével, vagy regisztrálj egy fiókot, ha új vagy itt. Regisztráció »