Nagyon valószínű, hogy itt nem csak egy felszíni sebkezelésre lesz szükség, ezért most nem érdemes nekifogni, csonthéjast csak a nedvkeringés idején szabad bántani.Igaz, ha valami baktériumról van szó, az ilyenkor is dolgozik a fagymentes napokon, de azt vagy kiheveri a fa, vagy elő kell venni a fűrészt, és levágni az adott részt.Látni kellene ugyan, hogy tippelni lehessen, de szerintem egyáltalán nem érdemes vele foglalkozni, lesz, ami lesz. A mézga nem betegség, hanem tünet, mint az influenzánál a fejfájás, amit nem lehet a fej levágásával gyógyítani.Másnak esetleg más a véleménye, csak mivel nem érkezett más válasz, ezért írtam le az én véleményemet.

A nagyon erős metszést követő mézgásodás nem lehet betegség tünete? Úgy értve, hogy mondjuk a lappangó baktérium- vagy vírusfertőzésnek az egészséges, erős nedvkeringésű fán nincs tünete, de a visszavágás megzavarja a nedvkeringést, így a betegség felerősödve mézgásodást okoz.Aztán ha ez nem nyírja ki a fát, akkor a fa ismét megerősödve legyőzi a betegséget, ami újra csak lappangani fog.(Ezt nem állítom, csak feltételezem.)

Dehogyisnem. A betegség nincs kizárva. Állitottam én ilyet? Mindösszesen annyit, hogy a túl erős metszés, mézgásodást is kiválthat. Nekem ez most úgy jött le, mintha cáfoltam volna a betegséget, pedig nem állt szándékomban. A nagy valószinűség nálam 50 százalék. Vagy igen, vagy nem.

Értem én, csak azt a bizonytalan feltételezést engedtem meg magamnak, hogy a visszametszést követő mézgásodás esetleg minden esetben betegség tünete, és teljesen egészséges fánál nem fordulna elő. Ami persze nem zárja ki, hogy a fa megerősödve teljesen tünetmentessé váljon.

Igen: Ez meghaladja a képességeimet. Eldönteni csak úgy lehetne, ha a kórokozót ki lehetne mutatni. Én feltételeztem, hogy egy túlzott mértékű metszés felboritja a növény egyensúlyát, - ami még nem feltétlen utal külső körülményre- és ezért igy reagál. Mindösszesen teória részemről és az sem biztos, hogy megalapozott.

Eszembe jutott, hogy valamikor régen mintha úgy olvastam volna, hogy az idősebb cseresznyék az erős visszametszésre, erős mézgásodással reagálnak, ezért nem ajánlották. A szakirodalom nem kötötte össze mindezt fertőzéssel, hanem mint velejárónak tekintette. Valószinű, hogy ebből vontam le a következtetésemet, ami vagy helyes, vagy nem.

Húsz éve még a sárgabarack gutaütésének lefolyásáról is keveset tudtak. :)Természetesen nem zárom ki a teljesen egészséges fa mézgásodásának lehetőségét, csak mint ötletet említettem a betegséget.Van egy fórumos ismerősöm, aki nagyon érdekes figura, de ért a növényekhez, ő szokta bizonygatni állandóan a baktériumok jelenlétét minden rendellenesség esetén, és általában kiderül, hogy van is benne valami. Az ő hatására már én is hajlamos vagyok baktériumot sejteni mindenhol...

A mézgásodás okára a fa megtekintése nélkül csak találgatni lehet. De felhívom a figyelmét, hogy gyakran valamilyen sérülés szokta a mézgásodást kiváltani. Ez lehet rovar: bogarak (aprók és nagyok is), vagy azok lárváik, és kéregmoly. Jelenlétükre bizonyos lyukak, hézagok, a kéreg leválása vagy szövedékek utalhatnak. Javaslom a fatörzs alapos átvizsgálását ezen okok kizárására.