Bocsánat, a cicás kép véletlenül került fel

Nekem sajnos a meggyfám járt így és teljesen elszáradt.Nem tudom mitől,én is szeretném tudni az okát?????

Nem tudom, valamilyen betegség vagy fagyrepedés vagy egyéb dolog okozta, de az egészen biztos, hogy nem frissen történt, hanem legalább 2, de inkább 3-4 éve. A törzs alján jól látható (főleg kinagyítva és feljavítva a képet), hogy a fa már nekifogott kinevelni a hibát. Az adott oldalon a törzs belseje is elhalt, viszont a másik oldalon teljesen egészséges. (Lehet persze, hogy csak egyelőre, ezt a lomb képéből lehetne inkább látni, hogy van-e betegeskedő rész.) Ha a lomb minden részében szép, egészséges, akkor a fa kineveli a bajt, ha viszont a fa egyik részén kicsi, beteg, korán sárguló levelek vannak, akkor ideje új fát ültetni, vagy erről oltani, ha nem ismert a neve.

Nekem a cseresznyefám törzse ilyen, mint ez ennek a szilvafának. Igaz itt kértem segítséget ezzel kapcsolatban, de nem kaptam. Aztán az egyik ismerősöm javasolta hogy vegyek fagél-t, és ezzel kenjem be. Elvileg szépen begyógyul tőle, bár a törzse már soha sem lesz olyan mint volt. Ezt a betegséget elvileg kaphatja hőhatás miatt, vagy túl sok locsolás, nedvesség miatt. nem tudom ebből mennyi a helyes válasz, Nekem ezt mondták.Eszter

A Fagél jó seblezáró, de semmi több, attól nem gyógyul semmi. Kb. mint ahogy a ragtapasztól sem gyógyul a seb, csak a fertőzéstől óv. Erre rákenni olyan lenne, mint egy évekkel ezelőtti seb hegét beragtapaszozni.Ilyen elhalt részre felesleges is pocsékolni, én sűrű motorolajat szoktam gépzsírral kikeverni baracklekvár-sűrűségűre, és az elhalt kéreg leszedése után felkenni, abból a száraz fa magába szívja az olajat, ami tartósítja, a rászáradt zsír kívülről védi, így nem korhad el olyan gyorsan, mechanikailag erősebb marad, más jelentősége ennek sincs.Ez nem betegség, hanem régi betegség vagy élettani behatás nyoma. Abból lehet tudni, hogy régi, hogy a törzs aljánál a háncs új része már kezd ránőni az elhalt fára. Persze, a javulás lehet csak ideiglenes, ezért kell megvizsgálni a lombozatot.Túl sok locsolástól nem lehet, szilvánál hosszabb ideig tartó magas talajvíz vagy belvíz se nagyon szokott ilyet csinálni, cseresznyénél igen, az nem bírja a magas vízállást.Mint írtam, fagyrepedés pl. lehet, ha télen a lehűlt törzsre reggel rásül a nap, és a hőtágulás miatt keletkezik egy repedés, háncselhalás. Romániában ezért van mai napig is minden gyümölcs- és díszfa törzse lemeszelve, nálunk ez már kiment a divatból.

Nagyon szépen köszönöm a válaszokat! A lombnak szerencsére semmi baja, így remélem megmarad a fa, mert nagyon finom a szilvája. Ez a meszezés érdekelne még! Mire jó? Látom, hogy még néhány helyen festik a fákat, de nem igazán tudom, hogy mi mindenre jó. És milyen hígra kell csinálni? Lehet olyanra, mint amivel a lakást festik? Vagy hígabbra?

Lehet hígabbra, nem kell olyan hófehérnek lenni. Lehet bele egy kis étolajat keverni, mint a kültéri homlokzat meszelésébe, az eső ellen.Sok fa esetén háti permetezővel szokták kijuttatni, ehhez hígnak és csomómentesnek kell lenni, pl. harisnyán átszűrve.Haszna:Fényvisszaverő hatása miatt nem melegszik fel annyira télen a törzs, mikor reggel rásüt a nap, nem következik be fagyrepedés.Fertőtlenítő (maró) hatása miatt a betegségek szaporítóképleteit megöli, legalábbis, amivel kontaktusba kerül.Ugyanezen hatása miatt, ha még nyárra is megmarad, vagy tavasszal fel van újítva, a levéltetvek sem másznak fel olyan szívesen a fára a földről.