Kedves todi2! Jó a fotó a fügefáról.Itt nálunk Pécsett azért kissé mediterrán az éghajlat,néhány fokkal melegebb van mint az ország középső és északi részén. A fügebokor mellett lévő emeletes középület valószínűleg még védi is a széltől,hidegtől. Sok olyan növényt láttam a kertvárosban a panel épületek között, melyek nyílt terepen megfagytak volna. Üdv: Feri

Boldog Karácsonyt! - http://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&list=PL57742F253550C3E4&v=AXGL30CpaT8

Kellemes, boldog ünnepet. Nagyon tetszett ez a kedves kis törpiri műsor. Köszönöm.

B.U.É.K.-2012!!!

Nem igazán derül ugyan ki a témaindító hsz-aiból, hogy rendszeresen elfagy-e a fügéje, de mivel ennyi év után még csak 2 m-es, ezért valószínűnek tartom. Az elfagyás utáni évben nem szokott teremni, mert túl erősen hajt (a gyökerei ugyanis nem fagynak el, és egy nagy növényhez vannak méretezve). Ez minden fánál így van, az erős hajtások kevés virágot hoznak. Ha elfagy a növény, akkor a következő évben erősen hajt, a növekedése ősszel nem áll le időben, a sejtfalak nem vastagszanak meg, így fagytűrése gyengébb lesz, ezért a következő télen megintcsak elfagy. Ez egy öngerjesztő folyamat. Főleg, ha még öntözve is van. Az augusztus utáni öntözésnek ugyanez a hatása, az is több fokkal csökkenti a füge fagytűrését. (Ami a legtöbb fajtánál -13-16 között van.) Először az utolsó évi hajtások fagynak el, ezzel oda az első (nyári) terméshullám, kicsit nagyobb fagyban elfagynak a vastagabb ágak is, ekkor már második (őszi) termésre sincs remény. Azt hiszem, ez sem lett leírva eddig: a fügének két (némely fajtának 3) terméshulláma van. Az első, nyári termés az előző évi vesszőkön nő, a fügekezdemények telelnek át a rügyekben. Tavasszal még a levelek kihajtása előtt növekedni kezdenek. Ezek sokkal nagyobbak (akár 3-5x akkora súlyúak), mint az ősziek, és jobb ízűek is. De sokkal kisebb a mennyiségük. Az azévi ágak nyárra fejlődnek ki annyira, hogy azok is termést kezdenek hozni. Ezek a kis fügék megjelenésük után akár hónapokig 1-2 cm méretűek, onnan sehová nem nőnek, meg is ijednek a kezdő fügések, hogy jaj, mi a baj. Csak szeptember táján (fajtától függően) kezdenek érni. De akkor aztán jó időben akár egy hét alatt ehetővé fejlődnek. Nálam a ház északi oldalán van a kb. 4 m magas bokor, egész télen árnyékban, és ott sem fagyott tövig már vagy 7 éve. (Az utóbbi 2 télen az új vesszők fagytak el.) Locsolni csak nagyon nagy aszályban szoktam, de akkor is csak úgy hetente. A házhoz viszonyított fekvésénél sokkal fontosabb, hogy milyen közel van a házhoz (a házfal melegíti a környezetét), és hogy zárt udvarban van-e, mert ha körben épületek vannak, vagy mondjuk magas, zárt tujafal, azok között megreked a meleg. Ha lejtős a telek, akkor meg a legmagasabb részre kell ültetni, mert a hideg levegő - szélmentes időben - a vízhez hasonlóan lefelé folyik, és a néhány méterrel magasabb részen 1-2 fokkal melegebb lehet, ami gyakran pont elég a megmaradáshoz. Az elfagyásnál a téli abszolút minimum számít. Tehát ha van egy egy hónapos hideg idő, amikor nappal sincs + fok, éjszaka meg -12, akkor nem fagy el a füge. Ha egy enyhe időszak után bejön egy pár napos lehűlés, egyetlen éjszakára lemegy -17-re a hőmérséklet, akkor elfagy. Ez általában havas időben következik be, mert a hó jó szigetelő lévén megfogja a talajhőt, a levegő alsó rétegét nem tudja melegíteni. Emellett ilyenkor szélcsend is van, tehát a hideg leülepedhet az alsó pár méterre, mert a szél nem keveri össze a felsőbb, melegebb rétegekkel. Takarás: ha az ember felvesz egy kabátot, akkor a saját testhőjét tartja meg vele. A fügefa nem fejleszt hőt, ezért semmi értelme ronggyal, papírral bebugyolálni. Annak van értelme, ha a takaróanyag sok meleget képes magában tartani, pl. ez a kukoricaszáras módszer. Vagy raschelzsákokat megtölteni falevéllel, és légmentesen rákötözni több oldalról a fára. (De ez sok ágú fánál nem lehetséges, pár vesszőt meg egyszerűbb a földre fektetve takarni mondjuk egy régi szőnyeggel.) Másik variáció: erős fóliát húzni a fügére, amit nem szakít át az ág (csak szélvédett helyen megvalósítható), és úgy megcsinálni, hogy minél nagyobb részen érintkezzen a talajjal a bezárt légmennyiség. Így a talajhőt használjuk fel fűtésre, 1-2 fokkal melegebb lesz bent, mint kint, ami elég lehet. Ezt a módszert csak fagyos időben szabad használni, pluszok alkalmával ki kell nyitni a fóliát. Ugyanis ha bent (üvegházhatás) felmegy a hőmérséklet, az beindítja a növény nedvkeringését, és ezzel nagyon lecsökken a fagytűrés.

Augusztusban, Horvátországban már rosszul voltam a sok fügétől. Ott beérik, mint nálunk a fosószilva.

Már tudom,ki ette meg? :-)))