B) A veteményeskert talajának folyamatos jó minőségben tartása körülményes, mert ezt általában csak műtrágyával lehet elérni. A három évenkénti istállótágyázás azért nehézkes, mert a konyhakerti növények általában nem viselik el a frissen trágyázott földet. Mi akkor a megoldás ? :laugh: Nyár végi ősszi betakarításkor nagy tömegű növényszár keletkezik. Ezeket komposztáló edénybe (gulába) rakjuk. A komposztképződés gyorsítására én \"Ökonet compost\" :ohmy: nevű élő mikroorganizmusos folyadékot használok.Ez a hagyományosnál gyorsabban és hatékonyabban végzi a komposztképződést. A zöldanyag forgatása nélkül, levegőtől elzártan, a tápanyagokat feldúsítva 3 hónap alatt átalakul komposztá. ( :kiss: beszerzésében tudok segíteni, ha kell). A szarvasmarhatrágyát őszre megrendelem (faluról). Ezzel az a baj, hogy hiába ásnám, forgatnám ősszel a talajba, ez tavaszra nem bomlik le, és a növények a friss trágyát nem viselik el.Ezért ezt is egy helyre gúlába rakom oly módon, hogy az \"Ökonet composztal\" soronként bepermetezem. Ez által tavaszra tökéletes humuszt kapok.Sőt a trágyánál jobbat, mert az élő mikroorganizmussal dúsított, ami a veteményes talajában tovább működik. A zöldhulladékból és trágyából képződött humuszt (ferde dróthálón) átszitálom. (Az esetleges rovarokat -csimaszt, lótücsököt.. így ki tudom szedni.)Ez már tökéletes humusz, :woohoo: amit én még felturbózok fahamuval. Amit az őszi komposztálhatatlan levelek és ágak elégetéséből nyertem. Ez a hamu 40% káliumot tartalmaz ami egyik legfontosabb a bogyós gyümölcsű növények számára. (erről írtam a \"Nem csak szép, finom is\" címszó alatt. Eredményes kertészkedést. B)