A cseresznyelégy inaktív állapotban lévő báb alakban telel át a talajban a cseresznyefa lombkoronája alatt a talaj felső néhány cm-es rétegében. A fertőzött érett cseresznyéből a légy lárvája - a nyű - kibújik, és a talajba húzódik, ott bebábozódik. Báb alakban kevésbé érzékeny a környezeti hatásokra, mint aktív lárva alakban, ezért az árasztást, víz alatt tartást a talajba vonulás idején hatékonyabb lenne.A cseresznyelégy akkor szokott tavasszal tömegesen megjelenni, amikor már legalább zöldborsó méretűek a cseresznyék, nem virágzáskor.A talaj víz alatt tartása minden ott élő rovar fulladását, pusztulását okozza, ezen alapul a védelmi hatása. Árasztással végzett védekezés nem ismeretlen a szakmában, kórokozók ellen is ajánlott, de eredményt csak a talaj tartós vízborítása eredményez. Ennek technikai megvalósítása nem egyszerű, különösen laza talajon.Házi kertben, ahol 1-2 cseresznyefa védelméről van szó, a cseresznyelégy lárvák talajba vonulását a fa alatt a föld fóliával való letakarásával is megakadályozhatjuk: a lepotyogó nyüves cseresznyék a fóliára esnek, amiket 1-2 naponta össze kell gyűjteni és megsemmisíteni. Ha nincs áttelelő kártevő, tavasszal sincs ami fertőzzön.Hasznos a lombra 2 méter magasságban 2 méterenként sárga színű ragacsos színcsapda lapokat aggatni, amikkel a repkedő cseresznye legyek többségét össze lehet fogni. A csapdák hatékonysága illatanyag kihelyezésével is fokozható.