A galléros tarsóka magvait az esőcseppek lövik ki

Lapos becőkékben tartja és érleli a magvait, a levelei gallérként fogják körbe a szárát.

A galléros tarsóka (Thlaspi perfoliatum) keresztesvirágú, a káposztafélék családjába tartozó, eurázsiai és észak-afrikai elterjedésű, mindössze arasznyi termetű, egyéves és lágyszárú növény. A “Thlaspi” tudományos nemzetségnév összenyomottat, lapítottat jelent, és ez a tulajdonság a becőke termésekre vonatkozik. A magyar tarsóka név német eredetű, a tarsolyhoz és a táskához hasonlóan. A “perfoliatum” fajnév átnőtt levelűt jelent, de persze a szár nem nőtt át a leveleken, csak a szárölelő levelek látványa ilyen. A magyar galléros fajnév ugyancsak erre utal, a szárat a levelek gallérként ölelik át. Növénytan-tudósok keményen dolgoztak a Thlaspi nemzetség fajainak rokonsági viszonyain, így a növényünkből idővel Microthlaspi, majd Noccaea perfoliata lett az itáliai botanikus, Domenico Nocca tiszteletére. A magyar növénynév tudomásom szerint még nem változott.

Az esőcseppek lövik ki a magvakat

A galléros tarsóka kora tavaszi csírázásból még abban az évben virágzik, termést hoz és elpusztul, azaz egynyári növény. Őszi csírázáskor csak tőleveleket fejleszt, és a kemény teleken elfagy, vagy szerencsés esetben áttelel és a következő évben játszódik le a termést hozó folyamat. A tőlevelek kerekdedek, hosszú nyélbe keskenyednek. A szár sima hengeres, függőlegesen egyenes, általában nem ágazik el. A szárlevelek megnyúlt tojásdadok kissé hegyesedők, szíves vállal szárölelők, szürkésen hamvasak, ép szélűek vagy ritkán fogazottak. A virágzat eleinte rövid és tömör, fokozatosan nyúlik, egyre lazább lesz, a kocsányok vízszintesek. A csészelevelek barnásak, hártyás szegélyűek, a szirmok fehérek. A becőkék a normál kromoszómaszámú, azaz diploid egyedeknél keskeny szív alakúak, a poliploidoknál szélesebbek. A bibe maradványa nem nyúlik ki a becőke kicsípéséből. A tojásdad sima magvak az esőcseppek ütésétől rugalmasan lehajló kocsányok visszapattanásakor repülnek ki az abban a pillanatban felnyíló becőkékből. A növényegyedek öntermékenyek és önbeporzók, így a kromoszómaszám és a becőke alakja is stabil marad.

A galléros tarsóka hazánkban széles körben elterjedt, száraz gyepek és gyomtársulások tavaszi virága.

Galléros tarsóka tőlevelei