A kertészek között időről időre felbukkan egy meghökkentő állítás: bizonyos növények „vonzák” a villámot. Mintha lenne olyan virág vagy fa, amely képes lenne azt mondani az égi energiának: „Ide, ide! Találj el engem!”
A hiedelem futótűzként terjed a közösségi médiában: fotók kormos fatörzsekről, kettéhasadt fűzfákról, megpörkölődött fenyőkről – és a kommentfolyam tele azzal, hogy „ez a faj híresen vonzza a villámot!”
De vajon tényleg létezik „villámcsalogató” növény? A válasz egyszerre egyszerű és meglepő: nem a növény vonzza a villámot – hanem a körülményei.
Miért hiszik sokan, hogy bizonyos növények vonzzák a villámot?
A jelenség mögött több félreértés van.
- A magas fák gyakrabban kapnak találatot. A tölgyek, fenyők, fűzfák sok helyen a táj legmagasabb pontjai, így gyakrabban csap beléjük a villám. Ebből született a hiedelem: „a tölgy magához vonzza”.
- A vízkedvelő növényeket gyakran éri találat. A nedves talaj és a magas víztartalom jó vezető – ezért a patakparti fák nagyobb eséllyel „kapják meg”. Így lett a fűzfa a hiedelem egyik áldozata.
- A tűlevelűek gyantája jól vezeti az elektromosságot. A fenyők sérülései ezért látványosabbak, gyakran szálkára robbannak. A drámai fotók pedig gyorsan terjednek.
De egyik növény sem rendelkezik semmiféle természetfeletti „villámmágnessel”.
Tudományosan: mi dönt arról, hova csap a villám?
A villám mindig a legkisebb ellenállás felé halad. Három dolog számít:
- magasság,
- nedvességtartalom,
- vezetőképesség.
Egy fa akkor „veszélyesebb” helyen áll, ha:
- kiemelkedik környezetéből,
- sok nedvességet tartalmaz,
- vagy ha a gyökérzónája jó vezető talajon áll (pl. agyagos, nedves talaj).
A villám tehát nem a növényt választja – a növény áll rossz helyen.
Vannak növények, amelyeket tényleg gyakrabban ér villám?
Igen, de nem azért, mert vonzzák.
Gyakrabban ér villámot például:
- a tölgy,
- a nyár,
- a fenyőfélék,
- a vízparti fűz,
- a magányosan álló, magas gyümölcsfák.
A közös bennük:
- magasak,
- magányosak,
- nedves talajon nőnek, vagy jó vezetők.
Ennyi. Nincs bennük beépített villámcsalogató funkció.
Mi történik a fával, amikor belecsap a villám?
A folyamat gyorsabb, mint a pislogás, de a fizika csodásan működik:
- A villám energiája azonnal felhevíti a fa nedvességét.
- A víz gőzzé alakul – ezt viszont nincs hova tágulnia.
- A törzs „szétrobban”, mintha belülről repesztették volna.
- A kéreg gyakran spirálisan válik le – ez a „villámspirál”.
Ezért látszanak a villám sújtotta fák olyan drámaian sérültnek.
Lehet-e védekezni a villám ellen a kertben?
A jó hír: igen. A rossz hír: nem a növényeken múlik.
A biztonságos kert titkai:
- Magas, magányos fák mellé érdemes villámhárítót telepíteni.
- Ne álljon fém tárgy (kút, létra, kerítés) közvetlenül a fa tövében.
- A házhoz közel álló magas fa veszélyes lehet – érdemes szakemberrel megvizsgáltatni.
A növény maga nem csalogatja a villámot – de rossz helyen állva könnyen célponttá válhat.
Mit tanulhatunk a virális hiedelemből?
A természet mindig látványosabb, mint elsőre gondoljuk. A villám pedig olyan jelenség, amelyhez az ember szívesen keres „bűnbakot” – akár egy fát.
De ha legközelebb valaki azt mondja: „Ez a növény vonzza a villámot!”, nyugodtan mosolyognod kell.
A valóság így hangzik: Nem a növény vonzza a villámot. A villám keresi a legkönnyebb utat. És néha – csak véletlenül – ez egy fa törzse felé vezet.