Ez a hatalmas étvágyú, óriásira növő fa meghatározza az emberi építészetet is.
Hatalmas termetű és étvágyú
A kocsányos tölgy (Quercus robur) Európa uralkodó fafaja. A quercus szó tölgyet, illetve szép fát jelent, a robur erőset, szilárdat, és valóban a hazai tölgyek közül a kocsányos a legnagyobb, gyakran hatalmas termetű. Méretéhez képest is nagy tápanyag- és vízfogyasztó növény, azaz van miből gyarapodnia, és ideje is van hozzá, mert legalább száz évig él, de ennek a sokszorosa is előfordul.
Ott nő nagyra, ahol sok tápanyagot talál
A hazai síkvidéken az időszakonként azért kiszáradó láperdők a legjobb termőhelyei, a magyar középhegységekben inkább az üdébb völgyekben érzi jól magát. Ettől függetlenül az egész országban, szinte mindenütt megtalálható, de persze száraz homokon és napsütötte dombokon nem nő hatalmasra. Magányosan álló faként nagyon terebélyes alkat, erdőben magas egyenes törzset nevel. Gyökerei mélyre hatolnak, keresik a talajvizet.
A makk hosszú kocsányon lóg
A kocsányos tölgy korán fakad, de az erdészek jobban örülnek az ebben megkéső típusoknak, amelyek kevesebbet szenvednek a tavaszi fagyoktól. Az első leveleket követően jelennek meg a hímvirágokat hordozó sárgászöld barkák és a néhány centiméteres kocsányon ülő apró rózsaszín nővirágok. A makktermések őszre érnek be, ekkorra már megnyúlik a kocsányuk, amely a faj névadója.
Évente kétszer is hajt leveleket
A levelek hosszúak, nyeletlenek vagy nagyon rövid nyelűek, az erek nem csak a karéjokba futnak, néha az öblökbe is. A levelek tövénél gyakori az egy- vagy kétoldali fülecske, cimpa. A kocsányos tölgy hajlamos a június-júliusi másodhajtásra, amellyel pótolja az elfagyott, a szárazság miatt csökött vagy a kártevők által megcsonkított lombot. Ezek a János-napi hajtások viszont egészen más külleműek. A fiatal növények, a mély árnyékban fejlődött levelek szintén alkalmatlanok a faj beazonosítására.
Hibrideket képez a többi tölggyel
A növényhatározást nehezíti az is, hogy a kocsányos tölgy kereszteződik a rokon kocsánytalan tölgyekkel és a molyhos tölggyel is. A hibridek azonosításához gyakorlott szakember és erős nagyító kell, de az alapfajok jellegzetességeit magam is láthatom; a kocsánytalan tölgy makkjai ülők, a levélnyelei hosszabbak; a molyhos tölgy levelei, hajtásai és a barkák tengelyei is molyhosak.
Tölgyfa nélkül ki tudja, hol lennénk!
A kocsányos tölgy évezredeken át az egyik legértékesebb faanyagot szolgáltatta az emberiségnek; bányák állványzata, hidak szerkezete, cölöpök, vasúti talpfák, bútorok sokasága elképzelhetetlen lett volna ilyen erős, szilárd fa nélkül. Mára maradt a boroshordó, a vörösborok divatos barrique ízét, illatát a tölgy adja. A fák értékét persze ma már nem csak az emberi hasznossággal mérjük, hanem főleg a természetes szolgáltatásokkal; élőhelyet és táplálékot nyújtanak százféle erdei élőlénynek, oxigént termelnek, szén-dioxidot megkötnek, őrzik a természet manapság annyira törékenynek tartott egyensúlyát.
Kocsányos tölgy csemete áttelelő lombja
Kocsányos tölgy duzzadó végálló rügyei kora tavaszon
Kocsányos tölgy éppen fakadó friss levelei
Kocsányos tölgy hím- és nővirágai
Kocsányos tölgy hímvirágai
Kocsányos tölgy nővirágai
Kocsányos tölgy épphogy fejlődésnek indult makkocskái
Kocsányos tölgy makkjai
Kocsányos tölgy rövid levélnyelei és az azt takaró fülecskék
Kocsányos tölgy másodlagos hajtásai nem jellegzetesek
Kocsányos tölgy palántája
Kocsányos tölgy lehullott levelei is felismerhetők a fülecskékről
