Beléndek: évezredes múltú kábítószer, nálunk viszont szántóföldi gyomnövény

Beléndek: évezredes múltú kábítószer, nálunk viszont szántóföldi gyomnövény

A beléndek manapság egyre ritkábban gyomosít, de épp úgy bolondít, mint a régi szép időkben.

A bolondító beléndek (Hyoscyamus niger)  a burgonyafélék családjába tartozó egy- vagy kétéves, mérgező növény. Eredetileg a mérsékelt övi Eurázsiában honos, de mezőgazdasági behurcolással kultúrgyomként és termesztéssel is elterjedt az egész világon. A magyar neve az indogermán ’bolond növényből’ valószínűleg szláv közvetítéssel keletkezett, a bolondító jelző nyilván a kábító hatására utal. A tudományos nemzetségnév, a “Hyoscyamus” az ógörög eredetű disznóbab szóból származik, amelynek szerintem az lehet a magyarázata, hogy szemben a többi háziállattal, a disznók számára állítólag kevéssé mérgező. A “niger” fajnévre a virág mély torkának a majdnem fekete sötét lilasága adhat okot, bár ez a fehér és az aranyszínű rokon beléndek fajoknál is hasonló.

A bolondító és a halálos adag nagyon közel van egymáshoz

A beléndek egy- vagy kétévessége a csírázás időpontjától és az időjárástól függ. A tavasziak már nyáron szárba szökhetnek, az ősziek tőlevélrózsaként áttelelnek. A magvak több száz évig csíraképesek. Ilyeneket találtak az egykori viking települések ásatásain, és a beléndek mérgeinek tulajdonítják a vikingek hírhedt harci kedvét. Kábítószerként és fájdalomcsillapítóként már az ókorban is alkalmazták, de a belsőleg használt bolondító és a halálos adag nagyon közel van egymáshoz, ami veszélyes. Ezért inkább a füstölések és a kencék terjedtek el. Tetszetős, de nyelvészetileg nem bizonyított történet, hogy a középkorban a magvaival fokozták a sör bódító hatását, és a német Bilsenkraut növénynévből ered a pilseni sör, sőt esetleg még a cseh város neve is. A bajor tisztasági sörtörvény aztán kizárta a beléndek használatát, és a komló lépett egyetlen fűszerként a többiek helyére.

Rovarokat csalogat, majd a szél rázza ki a magjait

A gabonaföldeken a beléndek alig észrevehető, szürkeségével és alacsonyságával megbúvik a szalmaszálak és a kalászok között. Legfeljebb a számomra veszélyt jelzőnek tűnő erős illata figyelmeztet rá. Nedvesebb árokpartokon azonban láttam már a csalán és a nád fölé magasodó kétméteres példányokat is. A gabonában a kombájn szórja szét a beléndek magvait, a vizes élőhelyen ki kell emelkednie a szélrázáshoz. Az egész növényt ragadós mirigyszőrök borítják, a virágai rovarcsalogatóak, nektárt kínálók. A termések egy vagy két vonalban sorakoznak, éréskor a megnyúlt és kiszáradt csészékbe kapaszkodik a szél. A fedéllel nyíló toktermés, a csalmatok százával rázza ki a magokat. Arany János Hamlet-fordításában maga a növény a csalmatok, amelynek levével mérgeznek.

belendek szantofoldi gyom 02
Beléndek mirigyszőröktől ragadós szürke levelei

belendek szantofoldi gyom 03
Beléndek lilán erezett sárga virágai

belendek szantofoldi gyom 04
Kistermetű beléndek a száraz gabonatábla szélén

belendek szantofoldi gyom 05
Környezetükből kiemelkedő szélrázta beléndek termések

belendek szantofoldi gyom 06
Beléndek alsó nyeles levelei

belendek szantofoldi gyom 07
Beléndek virágai és fölső szárölelő levelei

belendek szantofoldi gyom 08
Beléndek éredő termései a csészékben

belendek szantofoldi gyom 09
Beléndek száraz termései sorjáznak

belendek szantofoldi gyom 10
Beléndek felhasított csalmatokja a magvakkal

belendek szantofoldi gyom 11
Beléndek évszázadokig csíraképes magvai

Korábban írtunk róla: