Erdei peremizs: rovarriasztó hatású füstje még illatosít is

Gyakori növény a száraz erdőszegélyeken, amely késő nyáron virágzik és termetese megnő.

Az erdei peremizs (Inula conyza) fészkesvirágú, az őszirózsafélék családjába tartozó, Európában, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában honos, méteres magasságú, lágyszárú és évelő növény. Magyar nevének származása ismeretlen, ha tippelhetek, akkor botanikusok találták ki. Az erdei jelző nagyjából stimmel, mert a hazai egyéb peremizs fajok inkább a nyílt terepet kedvelik. Az “Inula” tudományos nemzetségnévvel fordított a gond, túl sok a lehetséges magyarázat, a Heléna női név, az ógörög tisztító, kosárka, lápi jelentés és még számos egyéb is. A “conyza” fajnév már az ókorban is növénynév volt, a mostani botanikában egy másik rokon nemzetség, a betyárkóró tudományos neve. A manapság elterjedt inulin nevű élelmiszer-adalékot és táplálék-kiegészítőt a legnagyobb termetű peremizsben, az örménygyökérben (Inula helenium) fedezték fel kétszáz éve. Azóta kiderült, hogy számos növényfaj inulin formájában raktározza a tápanyagait, a gyakoribb keményítő helyett. Hogy még bonyolultabb legyen a nevezéktan, újabb közleményekben Pentanema squarrosum az új megnevezése az erdei peremizsnek.

A zsenge tőlevéltől az elégő virágzatig

Az erdei peremizs ősszel vagy tavasszal tőlevélrózsával indul, a levelek nagyok, nyélbe keskenyedők, sötét zöldek, érdesek. A szár későn, csak a nyár közepén emelkedik ki, egyenes, csak a virágzatban ágazik el, érdesen szőrös. A szárlevelek fölfelé egyre kisebbednek, keskenyedő vállal ülők, a színi oldaluk ráncos, a fonákuk kiemelkedően erezett. A bimbók is látványosak, a visszahajló fészekpikkelyek különös kinézetet nyújtanak. A fészkek legfeljebb csupán egy centiméter átmérőjűek, két centi magasak, a változó kocsányhosszok egy szintre emelik a virágzatokat. Nyelves virágok nincsenek, csak a sárga csövesek látszódnak. A többi hazai peremizs fajnál nyelves virágok keretezik a fészket. A villásan elágazó bibék az összenőtt portokokon keresztül bújnak ki, a későbbiek a virágport is kitolják. A megporzást rovarok végzik. A forró augusztusokban gyorsan hervadó, a fészekre szinte ráégett, fekete virágzatokat is láttam. A termés hosszbordás kaszat, röpítőszőrökkel.

Rovarriasztó hatású gyógynövény

Az erdei peremizs régen értékes gyógynövény volt, állítólag a zöld növény is bolhaűző, a levelek füstölgő égetése bizonyosan rovarűző hatású. Törökországban a gyökerek égetése a lakás illatosítására szolgál. Nálunk gyakori növény, a középhegység szárazabb erdeiben, tölgyeseiben, bokorerdőkben, vágásokban elterjedt, de csak a nyár közepén nyúlik magasra, és csak a nyár végén virágzik.

Erdei peremizs őszi tőlevélrózsája