Első pillantásra úgy néz ki, mintha valaki ételfestékkel megtréfálta volna a kaktuszokat. Élénkpiros, narancsos, rózsaszín árnyalatok, szabályos gömbformák, tüskék mindenütt. A kérdés szinte magától adódik: ez most valódi növény, vagy csak egy kertészeti optikai csalódás?
A válasz röviden: a kaktusz valódi. A színe viszont nem az.
Nem új faj, hanem genetikai különlegesség
A képen látható piros kaktusz nem önálló faj, hanem egy klorofillhiányos kaktuszfajta, leggyakrabban a Gymnocalycium mihanovichii. Ezek a növények genetikai okokból nem termelnek elegendő zöld festékanyagot, ezért önmagukban képtelenek lennének fotoszintézisre.
És itt jön a trükk.
Hogyan él túl egy növény klorofill nélkül?
Úgy, hogy ráoltják egy másik kaktuszra. A piros rész valójában egy oltvány, amelyet egy zöld, fotoszintézisre képes alanyra – leggyakrabban Hylocereus fajokra – rögzítenek. Az alsó kaktusz végzi az élethez szükséges munkát, a felső pedig csak „élvezi az utazást”.
Ez nem új találmány: az oltás évszázadok óta bevett kertészeti technika, itt azonban látványos, szinte játékos formában jelenik meg.
Miért ilyen rikító a színe, ha nem festék?
A szín nem festék és nem is utólagos kezelés eredménye. A klorofill hiánya miatt a növényben más pigmentek – például antociánok és karotinoidok – válnak láthatóvá. Ezek adják az élénk színeket.
Fontos tudni, hogy ez nem stressztünet és nem betegség. A piros kaktusz pontosan ilyen, genetikai értelemben.
Rövid életű látványosság vagy tartós szobanövény?
Itt jön a kevésbé romantikus rész. Az oltott kaktuszok élettartama általában rövidebb, mint a természetes fajoké. Az alany és az oltvány idővel eltérő ütemben nő, az oltás helye elgyengülhet, és néhány év után a növény elveszítheti esztétikai értékét.
Ez azonban nem hiba, hanem kompromisszum. Ezek a növények elsősorban látványelemek.
Mit bír el valójában egy piros kaktusz?
A piros kaktusz gondozása az alany igényeihez igazodik. Világos helyet szeret, de nem tűri a tűző nyári napot. Az öntözésnél a kevesebb több: túlöntözésre érzékeny, különösen az oltás környékén.
Fontos megérteni, hogy ez nem sivatagi túlélő, hanem egy kertészeti együttműködés eredménye.
Miért hódította meg mégis a kertészeteket?
Mert azonnali hatást ad. Kicsi, látványos, nem igényel kertet, és sokak számára ez az első találkozás a növények világával. Ha pedig ezen keresztül vezet az út a valódi kaktuszokhoz és pozsgásokhoz, akkor már megérte.
A piros kaktusz tehát nem természetellenes – csak kertészeti értelemben kreatív.