Fehér pimpó: a gyógyhatású ritkaság

A rózsaféle, későtavaszi virág száraz erdőszéleken fordul elő. A fehér pimpó a sárga virágú pimpófajokkal szemben sokkal ritkábban előforduló fehér virágú faj.

A fehér pimpó (Potentilla alba) a rózsafélék családjába tartozó, európai elterjedésű, legfeljebb egy arasz magasságú, lágyszárú és évelő növény. A “Potentilla” tudományos nemzetségnév potenset, hatásosat jelent, ami minden bizonnyal számos pimpó faj gyógyító erejére utal. A magyar pimpó név eredete bizonytalan, egyesek a bimbó szót, mások a ludak kicsinyét sejtik benne, a libapimpó miatt, és felmerült, hogy esetleg a pimpinella növénynévből származik. Az “alba” fajnév fehéret jelent.

A virágokat rovarok porozzák

A fehér pimpó a talajban vízszintesen futó vaskos gyöktörzsével telel át, és főleg ezzel terjeszkedik. A tenyeresen összetett öttagú tőlevelek hosszú nyelűek, jóval a virágzó szár fölé nyúlnak. A szárlevelek is ujjasan összetettek, öt tagúak, ülők vagy rövid nyelűek, pálhásak. A levélkék lándzsásak, a csúcsukon fűrészesek, a színükön kopaszon zöldek, a fonákukon a rásimuló szőrzettől fehéren csillogó selymesek.

A virágok a hosszú kocsányokon magánosan, párosával vagy hármasával késő tavaszon nyílnak. A csészelevelek zöldek, a külső csészekört alkotó fellevelek keskenyebbek, hegyesebbek a valódi csészeleveleknél. Az öt szirom hófehér, a hegyük enyhén kicsípett, a valódi csészelevelek látszanak a szirmok között. A számos porzó alapját rózsaszín gyűrű választja el a termőktől. A virágokat rovarok porozzák, de számos rovar csak táplálkozik a könnyen hozzáférhető virágrészekkel. A termés társas aszmag, a kocsányok kacskaringósak.

Gyógyhatású, de védelemre szorul

A fehér pimpó gyöktörzse számos bajra, betegségre használt drog, de a növény ritkasága miatt nem javasolt a gyűjtése. Nálunk még nem védett, de tőlünk nyugatabbra veszélyeztetett a faj. Hazánkban mészkerülő száraz erdőszéleken, irtásréteken fordul elő.

Fehér pimpó habitusa