Ahhoz képest, hogy szinte minden kertben megtalálható, meglepően sok érdekességet tartogat a gazdájának.
Miért rágja a kecskét?
Ez csak a kisunokám szóvicce, de sajnos valóban nem tudom, hogy miért hívják ezeket a növényeket kecskerágónak. Az egyetlen épeszű magyarázatom, hogy annyira rossz ízűek, olyan keserűek, hogy legfeljebb csak a kecske rágja őket. Mérgezőek is, a leveleik, a hajtásaik, a vesszeik és a kérgük is, ezért mégis azt remélem, hogy még a kecskék sem eszik.
A tudományos nevük Euonymus, ami egy görög helységnévre utal, és a szó a szokással ellentétben hímnemű, holott a latin hagyományok szerint az európai fa- és cserjefajok tudományos nevei többnyire nőneműek. A kecskerágó két faja él hazánkban a természetben, és nagyon sok a kertekben.
Csíkos kecskerágó paraléces vesszői
Csíkos kecskerágó, a háromlaki növény
Az egyik honos faj a csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), magyar nevét a zöldes vesszőin hosszában futó négy paralécről kapta. Kis fa, vagy inkább csak cserje termetű növény, üde, nem túl száraz és nem túl meszes talajú erdőkben él. Tavasz közepén virágzik, és számomra fő érdekessége, hogy háromlaki növény, azaz vannak nővirágú egyedei, hímvirágúak és hímnősek is. Ez viszonylag ritka tulajdonság, és az előnye az idegenmegporzás nagyobb valószínűsége, ugyanis az jobb alkalmazkodóképességet eredményez az utódokban.
Csíkos kecskerágó virágai hangya megporzással
Bibircses kecskerágó, paraszemölcsökkel
A másik honos faj a bibircses kecskerágó (Euonymus verrucosus), vékony vesszőit sötét színű, sűrűn álló paraszemölcsök borítják. A csíkosnál is szerényebb termetű cserje több szárazságot és meszesebb talajt tűr. Kicsit korábban virágzik, és semmi különcködés, apró virágai hímnősek. Régebbi könyvekben Evonymus verrucosa, azaz ’v’ betűvel és nőnemű alakban is előfordul a tudományos neve.
Bibircses kecskerágó paraszemölcsös vesszője
Bibircses kecskerágó virágai
Csinos, de mérgező bogyók
Ősszel mindkét faj termései nagyon tetszetősek, ezért és a mérgezőségük miatt a gyerekekre is veszélyesek, de ezt a történetet majd az idényében folytatom. Még egy idejétmúlt apró érdekesség, hogy a kecskerágók fájából égetett faszén olyan egyenletes szerkezetű, hogy évszázadokon át használták művészi szénrajzokhoz.
Bibircses kecskerágó egyetlen virága